*Egy héttel később*
*Liam szemszöge*
Épp Zayn mellett haladtam el a kisbuszban, amikor hallottam, hogy odasúgja Harrynek.
- Csoda, hogy ma nem részeg! – először úgy gondoltam nem is foglalkozom vele, de aztán visszafordultam.
- Mit mondtál? – kérdeztem tőle és felhúztam a szemöldökömet.
- Jól hallottad. Napok óta folyton részeg vagy. Piás üvegek hevernek mindenhol a házban és tényleg unom már, hogy folyton nekünk kell elpakolni az bulijaid nyomait. Ráadásul reggelente két másik csaj távozik, mint akikkel este felmentél. Amióta csak szakítottatok Daniellel, ki sem jössz egész nap a szobádból, bent kuksolsz, mint aki depis. Csodálom, hogy ma erre a dedikálásra eljössz és még józannak is tűnsz! – fakadt ki Zayn.
- Mit jössz te ahhoz, hogy én mit csinálok? – vágtam oda flegmán.
- Srácok, hagyjátok abba! – fordult hátra a vezető ülésből Paul, de mi nem hallgattunk rá. Elkezdtünk ordibálni egymással. Paul meg közbe próbált csitítani minket.
- Elég srácok, most azonnal fejezzétek be! – kiabálta Paul.
- Paul, fékezz! – kiáltotta Louis. Előttünk pár méterre egy lány sétált át a zebrán, de nem vett észre minket, mert zenét hallgatott. Mi viszont csak mentünk és mentünk...
*Allison szemszöge*
- Can you blow my whistle, baby, whistle, baby? – énekeltem magamban, miközben a zebrán mentem át. Ekkor tőlem egy milliméterre fékezett le egy kisbusz. Az ijedtségtől megbotlottam a saját lábamban és hátraestem. Kinyílt a kisbusz ajtaja és egy szőke srác szállt ki belőle. Ó, már csak ez hiányzott. Nem elég, hogy meghívnak a kamubulijukba, most még majdnem el is ütnek. Utána a One direction többi tagja is kiugrott a járgányból és felém rohantak.
- Jól vagy? – kérdezte Harry.
- Úristen ne haragudj! A mi hibánk az egész! – mondta Liam, majd felém nyújtotta a kezét, de én elutasítottam és feltápászkodtam magamtól.
- Nincs semmi bajom, jól vagyok. Inkább menjetek el, csak a balszerencsét hozzátok rám – mérgelődtem, miközben leporoltam magam.
- Miről beszélsz? Találkoztunk már? – kérdezte Liam.
- Ó, szuper. Szóval nem is emlékszel rám. Tudod én vagyok a lány a Nando’s – ból, akit elhívtál a bulidba, csakhogy a tisztító címét adtad meg – oktattam ki.
- Szerintem agyrázkódása van, azért beszél hülyeségeket. Be kéne vinni a sürgősségire – súgta Louis Liamnak.
- Nincs agyrázkódásom Louis. Nem kell sehova se vinnetek – ellenkeztem.
- Hát talán igazat mondasz, de akkor is be kéne vinnünk a korházba, mert vérzik a fejed – mondta egy ismeretlen hang mögülem. Ő volt a sofőr, aki majdnem elütött.
- Mi? – a fejemhez kaptam a kezem és valami nedveset éreztem a tarom fölött. Tényleg vérzett a fejem. A fiúk berángattak a kocsiba és már indultunk is a kórházba.
- Felhívom Mr Kongot, hogy a mai dedikálás elmarad, majd jövő héten bepótoljátok. Így is kaphat egy óriási sztorit. A One direction megmentette egy lány életét – mondta a kormánynál ülő férfi, akiről még mindig nem igazán tudtam, hogy ki is valójában. Nem szóltam semmit, csak vártam, hogy beérjünk a sürgősségire.
Az orvos megvizsgálta a fejemet, tapasszal beragasztotta a sebet, majd félórányi tanakodás után így szólt:
- Jól van. Semmi komoly dolog nem történt. Egy kicsit megütötted a fejed, de ez 1 hét alatt rendbe jön. Két nap múlva gyere vissza és lecseréljük a tapaszt. Ja és addig is, próbálj meg kicsit körültekintőbb lenni – mondta mosolyogva, majd kiment és mindent elmondott a váróteremben ülő fiúknak. Még mindig nem értettem, miért vannak itt. Simán odaértek volna a dedikálásra, de ragaszkodtak hozzá, hogy itt maradjanak. Visszavettem a pulcsimat és próbáltam észrevétlenül kiszökni, de Liam megállított.
- Héj, hova mész? – fogta meg a kezemet Liam.
- Kika, hova máshova? Csak vicceltem haza – nem tudom hogy juthatott ilyen bugyuta vicc az eszembe, de valahogy ez a fiú ezt hozza ki belőlem.
- Ööö… nem menj még. Nagyon sajnálom a múltkori bulit és ezt is, hogy majdnem elütöttünk, de szeretnélek kárpótolni. Holnap délután tartunk egy grillpartit, meg egy kis tábortüzezést és a fiúkkal szívesen látnánk téged, meg a barátnődet is. És most ígérem nem váglak át. Itt a számom, ha akarod hívj fel most, hogy lásd tényleg az enyém – mondta és egy féloldalas mosolyt villantott rám, aminek valamiért nem tudtam ellenállni. Elfogadtam a cetlit, majd kerestem egy tollat és egy papír fecnit, ráírtam a számom és a pulcsija zsebébe csúsztattam.
- Még meggondolom, de azért küldd el a helyszínt és az időpontot – mondtam, majd kisétáltam a kórházból. Olyan furcsa volt. Más fiúk előtt meg sem tudtam szólalni, vele viszont olyan könnyű volt beszélgetni. Ezen gondolkoztam hazafelé.
*Sophie szemszöge
Uhh fél hét van.Gondoltam magamban már megint felzabálja Alli az összes kaját.Sajnos be kellett mennem a boltba mert Liz elfelejtette bekapcsolni a riasztót.Nem is értem hogy lehet elfelejteni.Na mindegy,most battyogtam az ajtónkhoz amikor kinyitottam...
-SZIAAAAAA!!!!-ugrott édes kis testvérem a nyakamba úgy hogy levegőt se kaptam .
-Úristen...te....itt hogyan- öleltem vissza Lilly-t, Amikor egyszer csak valami rángatást éreztem a lábamnál.Lenéztem és lám egy kis foltos .... kutya.Lehajoltam és felvettem. Annyira boldog voltam és annyira mosolyogtam azt leírni se lehetett. Nagyon hiányzott már drágalátos testvérem és most meg hozott egy kiskutyát is.Nem hiszem el.
-Ugye milyen arany?-kérdezte a húgom-Zazu a neve.
-Az nem egy madár név?-kérdeztem idióta fejet vágva.
-De , de nekem nagyon tetszik-hallottuk a háttérből Allit. Nem is vettem észre.
Leültem Lil-hez (így szoktam becézni) és Allihez a kanapéra.
-Na és mi történt ma veletek?-kérdeztem miközben csórtam egy szendvicset Alli-től
-Öhh , semmi jöttem haza, aztán a One direction majdnem elütött,bevittek a kórházba, de semmi komolyabb bajom nem lett, aztán meg elhívott Liam hozzájuk grillezni.-mondta unott fejjel.
Én meg csak bambultam mint valami hülye.
-Allison Carter, NEM GONDOLTAD HOGY FEL KÉNE HÍVNOD?-mondtam lehet kicsit hangosabban mint akartam.
-Jó bocsánat, de most min kaptad fel a vizet a kórházról vagy a grillezésről?-kérdezte kicsit ijedt fejjel.
-Hát a kórház hülye-megöleltem-tudod hogy aggódom érted, mert kicsit nem figyelsz oda néha.
-Tudom, bocsi.
-Semmi a lényeg, hogy jól vagy és megyünk grillezni az 1D-vel -húztam mosolyra a számat, de olyan nagyra hogy azt mindenki megirigyelhette volna- Te Lilly nem vagy kicsit csöndben?-kérdeztem testvéremet akinek általában be nem áll a szája, ez már családi vonás.
-Azt ...mondtad...One...DIRECTION-sikította és elkezdtünk mindhárman ugrálni a kanapén.
-Állj-szólt hugim-mit veszünk fel?-olyan aggodalom ült ki az arcára amit nem is értettem . Igen, Lilly is egy directioner ,kezdtem is izgulni , hogy elfogja sírni majd magát ha meglátja őket. Én tudtam , hogy nem szeretik ha valaki a fülükbe sikít, ezért én már gyakoroltam .
-Hát, csak van valami göncöd , nem bálba megyünk.-forgatta a szemét Alli.
-Jójó, kicsit lehet túl stresszelem, de akkor is nagyon szeretem őket-mosolyodott el.
Zazu, nyugi ez az előző gazdi kanapéja :)
-oooo- annyira aranyosan aludt , hogy mindhármunkból csak ennyit jött ki.
-Na menjünk holnap jó kis napnak nézünk elébe-majd mindenki elindult a szobájába.Szerencsére Alli már megmutatta Lilly-nek a vendégszobát így nem nekem kellett.Mindhárman, helyesbítek négyen elaludtunk.
Ezt melyikőtök írta????
VálaszTörléshát az elejét petyó a végét meg én (zsó)
VálaszTörlés