Hali! Na itt van az új rész. Bocsi, hogy ilyen későn hoztunk csak mindig halogattuk az írást, de végre sikerült befejezni. :))Ez a rész most az otthoni dolgokat fogja tartalmazni.És tudom, hogy sok mindenkit rosszul fog érinteni, de lesz benne Taylor. Igen, most elárultam, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi nem vagyunk Taylor utálok, csak kellett valami érdekes és most ez jutott eszünkbe. Tehát senkit nem akarunk megbántani és hasonlók... szóval itt az új :))
Pussz: Zsó, Lici
23.fejezet.
*London, az indulás napja*
*Liam*
Elköszöntünk Sophiék-tól és mindenki ment a dolgára. Kivéve engem. Tovább feküdtem a kanapén, miközben Lou és El elvitték Kevin-t Lou anyukájához. Harry kiment a kertbe , tudja a fene miért, de úgy látszott, hogy telefonál. Elég kómásan jött haza, nem tudom mit csinálhatott tegnap este. Alli-t kezdtem keresni de nem találtam.
-All?-kiabáltam az emeletre hátha ott van. Nem jött válasz. Felmentem , hátha csak nem hallott. Benyitogattam az összes szobába, hátha megtalálom , és a mi szobánkban (mily véletlen) ráleltem. Az ágyon feküdt, laptoppal az ölében és fejhallgatóval a fején. Tehát ezért nem hallott . Odamentem és lefeküdtem mellé.
-Mit csinálsz szívem?-nyomtam egy puszit a hajába.
-Ja , zenéket keresgélek..-nyomkodta gyorsan ki az oldalakat. Elkaptam a kezét és megnéztem miket nézegetett. Twitter és facebook.
-Ezt miért kell rejtegetned?-néztem rá, mire ő a haja mögé bújt. Tovább néztem az oldalakat és megláttam, hogy üzeneteket kap folyamatosan. Mindenféle rajongónk írogatott neki.
-Megbántottak?-öleltem át. Ő csak bólogatni tudott- Sose állhatnak közénk-néztem szemébe.
-Tudom , de kezdek folyton ideges lenni, ha az utcán járok hátha történik valami...-kapta el tekintetét.
-Nem kell félned.
-De igen, nem tudod mire képesek ezek néha-emelte fel a hangját.
-Én nem tudom miről beszélsz, de én nem így ismerem a rajongóimat-kezdtem én is bedühödni.
-Ja , mert te nem olvastad még amiket twitterre írogatnak!-pattant fel az ágyról.
-Akkor ne menj ki az utcára!-álltam fel én is.
-Hogy mondhatsz ilyet? Talán szégyellsz?-kezdett könnyezni.
-Nem akartalak megbántani-öleltem meg. Kihámozta magát és bement a fürdőbe. Ez volt az első veszekedésünk. Annyira szégyelltem magam. Leültem az ágy szélére , fejemet megtámasztottam kezeimmel.
-Hé, haver...-nyitott be Harry- Mi történt?-jött közelebb és megfogta a vállam.
-Veszekedtünk.
-Min?
-Rajongók-mutattam a gép felé.
-Gyere együnk valamit, csak jobb lesz-húzott fel , majd le a konyhába. Hazz összedobott egy szendvicset és elém tette a bárpultra. Rákönyökölt a márványlapra és várta , hogy egyek. Kissé furcsáltam , de beleharaptam nehogy megsértődjön. Valaki kopogott. Felpattantam és kinyitottam. Andy volt az.
-Szia-pacsiztunk egyet-Mi járatban vagy?-engedtem beljebb.
-Csak benéztem , régen voltam itt-huppant le a kanapéra.
-Kérsz valamit?-mentem vissza Harry-hez a konyhába
- Egy szendvics jól esne. Ma még nem volt időm semmit bekapni - nyomogatta a tàvirànyítót, hogy valami èrtelmes csatornát keressen. Èn leadtam Harrynek a rendelèst, ő pedig szorgoskodni kezdett a konyhàban. Tudom ez egy kicsit furán hangzik Harryről, mivel kb az X-factor óta nagyon nem láttuk őt főzni, de ma amúgy is furcsa volt, úgyhogy inkàbb csak hagytam had csinálja a dolgát.
- A többiek? - nézett felém Andy.
- Hát, Louék elvitték a kis Kevint Lou anyukájáékhoz, Niall meg Zayn pedig Spanyolban vannak a barátnőiek szüleinél - foglaltam össze tömören.
- Tényleg még nem is találkoztam a barátnőikkel..... - gondolkozott el Andy. - Hogy is hívják őket?
- Sophie és Lil - válaszolt helyettem Harry.
- Ja igen az excsajod, aki most Zaynnel van - Andy sosem a tapintatossàgáról volt híres. De talán ezért kedveltem annyira.
- Iiiiigen.... - bólintott Harry.
- Ez egyáltalán nem zavar? Mármint azért az egyik legjobb barátod mégiscsak elorrozta előled a szerelmed.
- Eddig nem igazán zavart. Akkor én is másba voltam szerelmes és ez tűnt a legjobb döntésnek -mondta Hazz sejtelmesen.
- Ó, igen és kibe? - vigyorodott el Andy.
- Paprikát is kérsz a szendvicsbe? - váltott témát Harry és segítségkérően nézett rám. Abban az egyben talán hasonlított Andy Niall-re, a kajával neki is el lehetett terelni a figyelmét.
- Még szép öregem. Ha van csípős is mehet bele -adta ki a parancsot - Liam neked is van barátnőd, nem? Merre bujkál? - nézett rám.
- Öhh... - na most én vetettem segélykérő pillantást Harryre. Nem voltam benne biztos, hogy a legjobb ötlet lenne most lehívni Alli-t. Andy-nek pedig nem mondhattam el, hogy hát képzeld haver, épp most veszekedtünk.
- Asszem elment boltba - mondta Harry.
- Asszed? Basszus Liam nem kéne tudnod merre van a barátnőd? - nevetett fel Andy.
- Hát, éppenséggel itthon, de ahogy észrevettem nagyon láthatatlan vagyok. Amúgy sem szabadna kimennem az utcára, szóval kicsit lehetetlen, hogy boltba menjek - jött le Alli a lépcsőn egy széles mosollyal az arcán. Basszus, hát ezt jól elcseszted Liam!!! Már megint...
- Szívem.... - mentem oda hozzá és próbáltam menteni a menthetőt - Hadd mutassam be neked a barátomat, Andy Samuels-t - Andy rögtön felpattant és kezet csókolt.
- Allison - mondta All egy kicsit hidegen. Sosem szerette a túlzott nyájasságot.
- Mindig is tudtam, hogy Liam-nek jó ízlése van, de hogy ennyire - bókolt tovább.
- Talán ezt ő nem így gondolja - fordult egy kicsit felém Alli.
- Na jó Andy nagyon örülök, hogy itt voltál, de azt hiszem ez nem a legjobb alkalom a találkozásra. Van pár elintézetlen ügyünk Alli-vel, ami nem várhat - kezdtem az ajtó felé tolni Andy-t.
- Nem nyugodtan maradhat, a végén még az utcán lerohanják a rajongók. De nem tudod mire képesek - kacsintott All - Talán nem is ismered elég jól a saját rajongóidat - fonta karba a karját Allison. Erre nem tudtam mit mondani. Nem akartam megint megbántani, de kezdte kicsit túlzásba vinni a drámázást.
- Hát asszem én inkább húztam - ez a dolog már Andy-nek sem tetszett.
- Majd beszélek haver - küldtem felé egy mosolyt mikor kinyitottam az ajtót.
- Feltéve ha ezt túléled - súgta, majd megveregette a hátamat és elment.
- Hallottam - kiáltott utána Allison.
- Szerintem én felmegyek a szobámba és megeszem Andy szendvicsét - mondta halkan Harry, majd felosont a lépcsőn. Mi csak bámultunk egymásra.
- Tényleg nem értem mi bajod. Tudod, hogy szeretlek, akkor meg minek akadsz ki ennyire? - néztem rá értetlenül.
- Tudnom kéne? Mostanában nem sokszor éreztetted - hajtotta le a fejét.
- Szóval valójában ez a probléma? - léptem hozzá közelebb.
- Nem nem csak ez. Félek Liam. Félek tőlük. Nem csak üres fenyegetéseket küldenek.Tényleg tudják hol lakunk. Követnek engem mindenhova és csak azt várják, hogy egyedül legyek - közbe akartam vágni, de nem engedte - Nem vagyok hülye Liam! Múltkor elmentem bevásárolni és egy csaj el akarta venni a táskámat. Közben azt kiabálta, hogy ő is el akar venni tőle mindent, mint ahogy én elvettelek tőle, mert te voltál a mindene.Nem látta senki, mert egy szűk kis utcában támadt rám és sikerült elmenekülnöm. De ha valaki látta is volna, akkor sem tett volna semmit, mert nélküled nem érdeklem az embereket. Ha nem vagy velem egyáltalán nem úgy viselkednek velem, mint ahogy te látod. Emlékszel amikor elmentünk abba az arab étterembe? Milyen kedvesek voltak velünk. Pont ezért egyik nap beugrottam egy szendvicsért és eléggé siettem, ezért megkértem, hogy gyorsan csináljon nekem egy szendvicset, erre leordította a fejem, hogy ez nem egy gyors kajálda és egyébként sem szolgálnak ki olyanokat, akik összetörik a kislányaik álmát - végére már sírt. Odafutottam hozzá és szorosan átöleltem.
- Mért nem mondtad el ezeket? - suttogtam
- Azért, mert nem akartalak ezzel idegesíteni. Nem is akartam vele foglalkozni, de egyre jobban kezdek megijedni tőlük - a fejét a nyakamba fúrta.
- Ne aggódj, nem lesz semmi baj, én megvédelek.
- Mégis hogyan? Nem jöhetsz mindig mindenhová velem. És testőrökkel sem mászkálhatok.
- Én is megtudtam szokni.
- De te csak fellépésekre, koncertekre, dedikálásokra és interjúkra mész testőrökkel, én viszont az utcán se vagyok biztonságban.
- Veled megyek mindenhova, megígérem. Csak próbáljuk meg, kérlek.
- Liam én.... nem akarom kockáztatni a testi épségem. Nagyon szeretlek, de ezt nem vállalom érted - tolt el magától.
- Akkor mit szeretnél? - kérdeztem és nagyon, de nagyon reméltem, hogy van valami ötlete és nem az jön amire gondoltam.
- Szakítani - mondta ki a félelmemet.
- Ne..... - csak ennyit tudtam kinyögni. Nem értettem hogy fajultak eddig a dolgok.
- Sajnálom Liam. Ha nem bánod addig, amíg nyilvánosságra nem hozzuk itt maradnék, de utána visszamegyek a régi lakásunkba. - adott egy puszit a homlokomra, majd felrohant a lépcsőn. Én csak kitágult szemekkel bámultam magam elé. Szinte az ájulás kerülgetett.......
*Harry szemszöge*
Miután felmentem, fülemet az ajtóhoz tapasztottam. Tudom nem szép dolog hallgatózni, de Liam valószínűleg egy szakítás szélén állt.Talán lent kellett volna maradnom, hogy megakadályozzam? 'Igen, te barom.' -súgta bennem egy hang, de aztán egy másik közbeszólt: 'Nem, ez a kettőjük dolga'. Így amíg kiabáltak, hallgatóztam, majd mikor elhalkultak, meguntam, hogy nem hallok semmit, ezért leültem netezni. Egy olyan 10 perc múlva valaki felrohant a lépcsőn, majd egy ajtó csapódott. Vártam pár pillanatot, hogy biztosan tudjam, vége van. Mikor hosszú percekig semmi nem mozdult, kilopakodtam a szobámból. Ekkor egy nagy puffanás hallatszott, majd óriási csörömpölés. Mintha a tányérokat törnék....... basszus. Rohantam, mint az állat, hogy megnézzem mi folyik ott. A nappaliban fel volt borítva a kanapé és Liam épp a konyhában állt és nézte a földön fekvő VOLT tányérokat, amik darabokra törtek. Rám se hederített csak elindult a nappaliba és elkezdte a könyveket dobálni a polcról.
- Liam te hülye vagy? - kiáltottam rá.
- Fogd be Harry - rivallt vissza és tovább vagdosta sorra a porcelándíszeket a földhöz.
- Állj le haver, ez már nem normális - figyelmeztettem.
- Leszarom mi normális és mi nem. Kurvára elegem van, kurvára! Mért nem tudok én egy normális csajt találni? Aki nem hagy el. Hogy baszódjon meg! - azzal megfogott egy nehéz üveg elefántot, az ablak felé fordult és elhajította, így az ablak nagy csattanással kitört.
- Liam elég legyen vagy hívom a rendőröket.
- Én nem tudom Harry te hogy bírod. Az egyik csajod megcsalt, a másik meg visszautasított, pedig te mindent megadtál volna neki, úgyhogy kb ugyanott tartunk, de én már teljesen ki vagyok - mondta egy másik üvegtárggyal a kezében, amit megint készült az ablakhoz vágni.
- Hogy mi? Lil nem csalt meg. - mondtam magabiztosan.
- Hát nem mesélte el?- nézett rám ravaszan - Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy Liam, aki éjjel nem tudott aludni, ezért lejött és mit gondolsz kiket talált pucéran csókolózva a kanapén?Egy Lil-t és egy Zayn-t. Ja és ez még akkor volt, amikor jártatok. Mese vége - hajította el a kis üveg tigrist. Ugyan már nem voltunk együtt Lil-lel és amikor ez történt valószínűleg én már rég szerelmes voltam Corn-ba, de azért szíven ütött. Én sosem csaltam volna meg őt.
- Na Harry? Ehhez mit szólsz? Nem jössz dobálgatni? Baszott jó érzés.
- Liam elég, komolyan hívom a rendőröket - őriztem meg a hideg vérem.
- Gyerünk, talán ők majd megmondják mi a baj velem.
- Halihóó, na ki van itt...? Hát itt meg mi történik? - lépett be Taylor Swift a házunkba.
- Taylor? - néztem rá felhúzott szemöldökkel - Te meg mit keresel itt?
- Londonban jártam és úgy gondoltam, hogy felkeresem kedvenc tinibandámat, de úgy tűnik rosszkor....... - állt még mindig megmerevedve az ajtóban. Erre már Allison is kijött a szobájából kisírt szemekkel. Mikor Liam meglátta, odarohant Taylorhoz és lesmárolta. Taylor véve az adást hagyta magát. Talán még élvezte is.
Ekkor toppant be az ajtón Tay mögött Lou és El.
- Hát itt meg mi a fasz van? - nézett körül Lou, amint a lakásban minden szanaszét hevert és az ablakok ki voltak törve, Liam az én exemmel, igen nos jártunk egyszer még az Up All Night turné alatt, Taylor Swifttel csókolózik, Allison pedig sírva figyeli mindezt föntről. És én pedig.... nos talán én voltam a legnormálisabb látvány.
- Mennyi időre mentünk mi el? - sandított El Louisra.
- Egy évnek tűnik - válaszolt Lou.
- Liam tudom, hogy én szakítottam veled, de baszódj meg és dugd fel magadnak a hülye kis Taylorkádat! - akadt ki Alli, azzal lerohant a lépcsőn letépte Liamről Taylort, majd egy szép balossal egy időre kiiktatta Liamet.
- Oké... legalább már azt megtudtuk, hogy Allison szakított Liammel. Ha így haladunk estére talán csak a fél banda lesz kórházban - tűnődött Louis.
- Én... én nem akartam - Alli-nek már potyogtak a könnyei.
- Gyere - fogtam meg a karját és felvittem a szobájába, majd csináltam neki egy meleg teát. Tay-t addig leültettem a fotelbe és El és Loui szórakoztatták. Képeket mutattak neki a kis Kevinről, hogy el tereljék a figyelmét az előbb történtekről. Mondjuk ez egy kicsit nehezen ment, mivel az eszméletlen Liam a másik fotelen feküdt.
- Nos? - nézett rám Louis, mikor visszamentem hozzájuk a nappaliba -Elmondja valaki végre mi történt itt?
- Hát... - vettem egy mély levegőt és belekezdtem - Annyit tudok, hogy Liam és Alli veszekedtek a rajongókon, aztán Alli megharagudott Liamre. Ezt még fokozta, hogy betoppant Andy és.. tudjátok milyen.. tovább fokozódott köztük a veszekedés. Úgy vettem ki Alli szavaiból, hogy fél a rajongóktól az üzenetek miatt, gondolom. Aztán fogalmam sincs, hogy mi történt, mert Andy-t elküldtük, én meg felmentem és nem nagyon hallottam semmit. Aztán már csak annyit, hogy Allison felrohant és becsapta maga után az ajtót. Aztán meg amikor lementem Liam már tört-zúzott és.... - néztem körül - ez lett végeredménye. Aztán megérkezett Taylor, aki épp erre járt, ezért beugrott és Liam, amikor meglátta Alli-t lesmárolta Taylort és innentől már ti is itt voltatok - fejeztem be. Lou, El és Taylor csak nagy szemekkel bámultak ránk.
- Mivel Liam valószínűleg akkor sem fog semmit sem mondani, amikor felébred, úgyhogy Alli-t kéne megkérdeznünk a történtekről - javasolta Louis.
- Majd én beszélek vele - ajánlkozott Eleanor és felment Alli szobájába. Egy olyan tíz perc múlva Liam ébredezni történt.
- Hát ez meg mi a fasz volt? - tapogatta az arcát, ahol egy nagy púp keletkezett.
- Egy lány leütött haver. Többet kéne eddzened - boxolta vállba Louis.
- Menj a p*csába a poénjaiddal Louis Tomlinson. Most kurvára nem vagyok kíváncsi rád - pattant fel.
- Liam, nyugi vagy kapsz még egy pofont, de azt már tőlem - fenyegettem meg.
- Jóhh - ült vissza.Ekkor jött le Alli egy bőrönddel.
-Én nem bírok itt maradni. Elmegyek-indult az ajtó felé. Senki nem bírt szólni csak bambultunk magunk elé. Alli-ért jött egy taxi és elment. Eltűnt az életünkből. Liam beleütött a falba , ami ennek eredményeként berepedezett és lejött a festék is róla.
-Grat Liam, ugye tudod, hogy ezt a te számládról fizetjük?-állt fel Lou és kezdte összeszedegetni a könyveket. Ekkor jött le Eleanor is, de intett, hogy majd később elmondja.
- Nos...... - törte meg Taylor a csendet - Talán segíthetnénk Louis-nak és miután összetakarítottunk mindent rendezhetnénk egy bulit- javasolta.
-Köszi Tay, de azt hiszem ez most nem a legjobb ötlet - mosolyogtam rá.
- Dehogyisnem, Taylor te egy zseni vagy! - ugrált örömében Louis - Egy buli kell most nekünk! Harry, Taylor ti menjetek kezdjétek megrendezni a bulit, Hívjatok meg minél több embert és írjátok össze milyen kajákat kell hozni stb. El, Liam ti segítetek nekem összepakolni - adta ki a parancsot.
*Louis szemszöge*
Harry és Taylor felmentek, mi pedig nekiláttunk összetakarítani a szilánkokat, valamint a konyhában a törött tányérokat. Ezután felhívtam az ablakost, aki lemondta a többi munkáját ma, mert annyit ajánlottam neki, amit egy év alatt sem keres meg, így egy 10 perc múlva már nálunk is volt.Tudom, hogy nem valami becsületes dolog, de most muszáj megrendeznünk ezt a bulit. Egy óra alatt kész is lettek az ablakok, ezalatt mi is végeztünk a konyha és a nappali rendjének visszaállításával. Most már csak a falat kellett megjavítani, de kb két óra múlva már az is olyan volt, mintha mi sem történt volna. Eközben Taylor és Harry összeállítottak egy 100-200 fős vendéglistát és elmentek bevásárolni.
- Huhh, ez kemény menet volt - huppant le Eli a kanapéra, mire én csak vigyorogtam.
- De az esti még keményebb lesz! - kacsintottam rá.
- Ó, azt a perverz fejedet - vágott hozzám egy párnát.
- Hehehe - csak nevettem. Egyszer csak azt hallottam, hogy a bejárati ajtó becsapódik - Liam - kiáltottam fel és kifutottam utána - Hát te hova mész? - állítottam meg.
- Közöd? - húzta fel a szemöldökét, majd kikerült és csak ment tovább.
- Igen van, mert a barátod vagyok.
- Ha tényleg a barátom lennél, akkor itt lettél volna, hogy megállítsd ezt az egészet - ordította.
- Ó, remek. Szóval szerinted az én hibám, hogy szakítottatok Alli-vel?-emeltem fel a hangom én is.
- Ha itt lettél volna, talán lebeszélhetted volna Alli-t erről a hülyeségről vagy Eleanor megnyugtathatta volna, hogy őt sem bántják soha a rajongók. Vagy legalább leállíthattál volna, amikor őrjöngeni kezdtem és akkor Allison még itt lenne és lenne esélyem visszaszerezni, De így........ - már szinte sírt.
- Liam... - elcsuklott a hangom. Még sosem láttam ilyennek. Akkor sem, amikor Danielle-lel szakítottak. Csak némán közelebb mentem hozzá és megöleltem - Gyere igyunk valamit és közben mond el mi történt - veregettem meg a hátát.
- Rendben - egyezett bele. Mikor bementünk El már nem volt ott, gondolom felment. Mi meg leültünk a konyhába.
- Az elejét már Harry elmondta gondolom. - mondta lehajtott fejjel. Bólintottam.
- Meddig?
- Amíg elment Andy és ti lent veszekedtetek.
- Igen... elmondta, hogy egy rajongó megtámadta, el akarta venni a táskáját. Aztán egy étteremben pedig nem szolgálák ki, mert "összetörte a pincér kislányának az álmát". És hogy nem kockáztaja miattam a testi épségét, aztán szakított - fejezte be fájdalmasan.
- Sajnálom Liam.
- Ő is ezt mondta - suttogta.
- Figyelj, találni fogsz egy olyan lányt, aki mindenre képes lenne érted, hidd el nekem. Én és Niall is megtaláltuk. Még talán Zayn is, de az még képlékeny - gondolkodtam el egy pillanatra, de aztán gyorsan visszazökkentettem magam - te is meg fogod.
- Hogy van az, hogy a fél világ mindent megtenne értem, de akiket én szeretek, azok mind átvernek vagy elmennek? - nézett rám.
- Talán nem ők voltak az igaziak. Érezni fogod, ha megtaláltad.
- Éreztem..... de aztán most elmúlt és csak a fájdalom maradt. Lehet nem is éreztem, inkább csak el akartam hinni, hogy megtaláltam a 'nagy Ő-t', de nem.
- Na gyere, ma bulizunk egy kurva jót és elfelejtheted a lányokat, akik megbántottak. Csak a jövőre koncentrálj - csapkodtam meg a hátát, majd felmentem megkeresni El-t. Épp fent laptopozgatott a szobánkban.
- Szia szépség! - huppantam le mellé és nyomtam egy puszit az arcára.
- Szia - mosolyodott el.
- Mi jót csinálsz??
- Ajándékokat nézegetek Liam-nek. Mindjárt itt a szülinapja.
- És találtál valamit? - kérdeztem.
- Eddig még nagyon nem - mondta szomorúan.
- Úgyis kitalálsz valamit. Te mindig kitalálsz valamit. Én meg majd segítek - fogtam az arcát a kezeim közé és gyengéden megcsókoltam.
- Megjöttünk!! - kiabált fel Harry.
- Jó , mindjárt megyek! - kiabáltam vissza. Még egyszer szenvedélyesen megcsókoltam El-t, majd lesiettem hozzájuk - Na mi mindent vettetek?
- Hát sok kaját - nézett végig Harry a kb 20-30 szatyron.
-És ki mit csinál?-nézett körbe Tay. Most jöttem rá úgy igazából, hogy itt van. Nem is emlékszem rá, mikor jártak Harry-vel. Egyáltalán jártak? Még arra sem emlékszem. Ügyes vagy Louis , pacsit! Elmélkedtem. El is lejött közben és elkezdtek tervezgetni a többiekkel.
-Louis! Jól vagy?-legyezgetett az arcom előtt Liam.
-Ja, ja persze-ráztam meg magam- Szerintem a csajok csinálják a kajákat , addig mi díszítünk. Jó?
-Persze!-mondta Hazza és elő is kotorta a szatyrokat, amikben a díszek voltak. A lányok megfogták a zacskókat és bementek a konyhába.
-Hallod, mit keres itt Tay?-súgtam Harry-nek.
-Tudja a fene, de egy ideig nem rázzuk le-sandított Liam-re. Vállat vontam és nekiláttam felrakni az égősorokat.
*El szemszöge*
Hát elég furcsa Taylor Swift-tel kaját csinálni, főleg úgy, hogy nem is ismerem.
-Amúgy Eleanor Calder-nyújtottam kezet.
-Tudom ki vagy-nevetett , de azért kezet fogott velem- Taylor Swift.
-Nyugi , én is tudom ki vagy-szedtem ki a sonkát a hűtőből- És hogy-hogy itt vagy?
-Ööö, csak beugrottam köszöni, meg kicsit lógni a srácokkal . Rég beszéltem velük. Talán utoljára egy éve láttam őket.
-És mi volt az a csók Liam-mel?
- Nem tudom, egyszer csak odajött és lesmárolt. Mondjuk , nem mondom , hogy nem élveztem , de szar tudni , hogy a barátnője is látta.
-Hát igen....-kinyitottam az egyik felső szekrényt , erre rám borul egy kiló liszt. Remek- LOUIS!!-ordítottam ki .
-Tessék?-jött be félve, aztán amikor meglátott elröhögte magát.
-Ez te voltál?-mutattam a szekrényre.
-Nem. Esküszöm -emelte fel kezeit- Biztos a göndör volt- kinyitottam a konyha ajtót .
-Harry!!!!-ordibáltam. Kissé felhúzott ezzel a nagyon "vicces" tréfával. Meg is pillantottam az udvaron . Mikor meglátott , lefagyott a mosoly az arcáról. Körbenézett hova bújhatna, mivel már az udvar ajtajánál jártam. Fogta magát és elszaladt a medencéig , majd belevetette magát a vízbe. A-a , rosszul gondoltad Styles , nem ijedek meg egy kis víztől. Odafutottam és ugrottam egy fejest. Elkaptam a víz alatt a kis göndört, majd felhúztam a víz tetejére.
-Te kis mókamester!-csapkodtam a fejét.
-Aú , aú ne El , nem tudtam , hogy te fogod kinyitni! Már egy hónapja ott van , de senki nem nyitotta ki.
-Ne magyarázkodj! Gonosz húzás volt és még visszakapod-úsztam ki a medencéből.
-Ma mindenki ilyen furcsa?-kérdezte Lou Liamet, aki csak vállat rántott válasz helyett.
-Őőő, srácok csörög egy telefon!-szólt ki Tay az udvarra a telefonommal együtt. Odaszaladtam és megnéztem a képernyőt. Sophie.
-Hát szia!!-köszöntem bele .
-Sziaa!! Mizujs arra?-kérdezte .
-Hát sok minden. De várj felmegyek a szobába mert itt folynak közben a munkálatok-indultam be a házba.
-Milyen munkálatok?
-Mindjárt felérek, majd elmondom-robogtam a lépcsőn felfelé. Benyitottam a szobánkba és kulcsra zártam, még Louis itt meghallgatná a beszélgetésemet. Nem mintha titkolnék valamit előle, de azért lányok között megy a beszélgetés , rendesen. Mindenki elmondja amit gondol, és ez Sophie-nál kétszer igazabb volt.
-Fönt vagy már?-kérdezte türelmetlenül.
-Nyugi van és igen. Na szóval az történt, hogy Alli beijedt a rajongóktól és veszekedett Liammel, aztán átjött Andy és egy picit még ő is rátett, aztán Alli és Liam veszekedtek még egyet és All szakított Liam-el, aztán...
-Mi? MI VAN???-vágott a szavamba idegesen- Szakítottak???? Úristen...Nem hiszem el-motyogott Sophie.
-De itt még nincs vége!Liam tört-zúzott mindent, kitört 2 ablakot, az összes porcelán dísz a kukában végezte. Majd betoppant hozzánk Taylor Swift, azzal, hogy régen látta a fiúkat, erre Liam lesmárolta Alli szeme előtt, Alli behúzott egyet Liam-nek, az elterült All meg felszaladt , összepakolt és elment. Aztán Taylor kitalálta hogy szervezzünk bulit, Louis belelkesült és már félig kész vagyunk. Ja én meg csinálom a kaját, kinyitom a szekrényt erre rám borul egy kiló liszt-itt röhögött egy hatalmasat- és kiderült , hogy a drága Hazza gyerek volt-itt pedig abbahagyta a röhögést- beugrottunk a medencébe , jól megcsapkodtam és itt felhívtál. Huhh, ez hosszú volt-fújtam ki a levegőt.
-Hát igen.... basszus Niall, nekünk mért akkor kell elmennünk ha történik valami?-nyafogott.
-Én tudjam..-hallottam meg Nialler-t.
-Ott van Niall? És hallott mindent?-kérdeztem felháborodva.
-Hát, őő ja-nyögte ki.
-Sophie!-szóltam rá.
-Jó, jó kihessegetem! Niall, kifelé, csajos dumálás folyik!-hallottam halkan, gondolom lerakta addig a telóját.
-Engem aztán nem zavar-Nialler gondolom ott ül és nyomkodja a telóját.
-Mi az hogy nem zavar? Na , gyerünk kifelé!!
-Ne lökdöss már , megyek én magamtól!
-Azért... na , ne legyél szomorú-hallottam egy cuppanást, ezek szerint Niall bedurcizott.
-Khmm, gyerekek menjetek szobára!-röhögtem.
-Te mondtad!-mondta Niall és ezután egy kisebb szünet maradt ki, gondolom Niallke lekapta Corn-t.
-Öööö, hátha ennyire zavarok , akkor visszahívlak később-már készültem kinyomni a telefont amikor..
-Ne-ne, itt vagyok-hallottam teljesen Sophie-t - Niall, légy szíves menj ki.
-Rendben-sóhajtott- Üdvözlöm a többieket El!
-Átadom!
-Azt mondja átadja, na de most hess-és egy csattanást hallottam.
-Ugye nem?-reménykedtem , hogy leesett valami és nem Corn ütött rá Niall hátsójára, bár ez tőlük jobban elképzelhető.
-Ööö.. neeem....na jó igen-törtünk ki röhögésben.
-Te kis perverz! Amúgy Lil ott van valahol, csak mert ő is jöhetne beszélni.
-Ja , persze, a nagyi faggatta még 5 perce, de szerintem már végzett , pill megkeresem.
-Oké-türelmesen vártam, amikor egy sikítást hallottam. Nem , nem a telefonból, hanem innen a házból.
-ÚRSITEN!!-sikonyált tovább, valószínűleg Taylor, mert szerintem a fiúknak nincs ilyen magas hangja.
-Mi történt?-rohantam le a lépcsőn.
-Taylor látott egy egeret , de már meg van-emelte fel a kis fehér egérkét Louis. Kivitte a ház melletti telekre és elengedte. Visszamentem a szobába, de Sophie még nem tért vissza. Amíg vártam újra elkezdtem böngészni a neten és megláttam egy cikket.
"Taylor Swift vissza akarja szerezni Harry Styles-t?"
- Hogy mi? - gyorsan rákattintottam. Tudniillik mostanában annyi dolog történt, hogy se a fiúknak, se nekünk nem volt túl sok időnk az híreket böngészni. Ezt a cikket pár napja rakták fel. Gyorsan elolvastam és egyáltalán nem tetszett ami benne állt. Nem tudom, de valahogy nem volt nekem szimpatikus ez a Taylor.
- Nahh sikerült iderángatnom - szusszantott bele Corn a telefonba.
- Halii - köszönt Lil - Mizu arra felé? - megint csak elmondtam a sztorit, amit az előbb lenyomtam.
- Úristen - hallottam, hogy Lil alig kap levegőt - Jó semmi baj megoldjuk. El mivel most csak te vagy ott, te leszel az emberünk. Először is muszáj valahogy visszacsalogatnod Alli-t. Szervezz nekik egy randit, had beszélgessenek.
- Lil, nyugi - állította le Sophie. Mindig ilyen volt, ha valami lehetetlennek tűnő történt.
- Figyelj nem hiszem, hogy most nagyon beszélgetni szeretnének egymással... - mondtam szomorúan.
- De, basszus... és Taylor? Azonnal tüntesd el Harry közeléből. Emlékszem amikor legutóbb hírek terjengtek róluk, kitört egy nagy veszekedés a bandában. Legalábbis erről cikkeztek... - gondolkodott Lil.
- Hát az nem lesz olyan könnyű - sóhajtottam.
- Ezt hogy érted? - kérdezte Corn.
- Hát van itt egy cikk. Az a címe, hogy "Taylor Swift vissza akarja szerezni Harry Styles-t?" és röviden az áll benne, hogy nem rég Taylor egy interjúban megemlítette Harry-t, amikor megkérdezték tőle, hogy várja-e már londoni látogatását. És azt mondta, hogy nagyon is, főleg mert találkozhat egy régi barátjával, Harry Styles-zal, akit már nagyon rég nem látott. Aztán rákérdeztek, hogy ennek van-e valami köze ahhoz, hogy régen jártak és azt mondta, hogy talán, mert szerinte nagyon szép párt alkottak és sajnálja, hogy tönkrement a kapcsolatuk, de ha jól tudja Harry most szingli.
- Ennyi? - kérdezte Corn.
- Hát.....
- Eleanor! - szólt rám Lil.
- Jó, de nem fog tetszeni. Szóval van itt egy sor Lil-ről is..
- Mond már! - kiáltott Corn.
- Jó. Azt mondta, hogy szerinte a régi barátnője egy nagy hülye volt, hogy elengedte egy másik fiúért és nem is érdemelte meg Harry-t. De legalább így most Harry-nek van esélye, hogy megtalálja az igaz szerelmét. Egy percnyi néma hallgatás után, Lil kiáltott fel:
- Megölöm, ha hozzá mer nyúlni Harry-hez!!!!!!
- Lil, nyugi!! Mi bajod van? - hallatszott, hogy Sophie próbálja magát és Lil-t is egyszerre visszafogni.
- Hogy mi bajom? Az, hogy ez a szipirtyó tönkre fogja tenni Harry-t! Istenem. Miért akkor kell mindennek így elcsesződnie, amikor nem vagyunk ott?
- Nyugi, majd én kézben tartom az ügyeket, de most asszem inkább megyek, mert egyedül hagytam lent Taylor-t, 3 pasival és abból az egyik az én férjem, szóval... inkább megyek. Sziasztok!
- Szia El.
- Vigyázz magadra! - köszöntek el a lányok, azzal letettem a telefont és lerohantam. Lent elég furcsa helyzet alakult ki. Louis épp rohadt magas létrán állt, Harry pedig tartotta, hogy ne dőljön el. Eközben Tay a konyhapulton ült és Liam-mel flörtölt, majd egyszer csak felsikított.
- Egy póóóóóóóóóóóóóókk!!! A faalonnnnnnnn!! - mutatott a falra, ahol egy 2 mm-es pók mászott le, 2 méterre Taylortól. Viszont a sikításra Harry megijedt és véletlenül megrántotta a létrát, mire Lou dülöngélni kezdett. Gyorsan odarohantam, mivel Tay és Liam csak tátott szájjal bámultak és segítettem Harry-nek megtartani a létrát.
- Te hülye vagy? - fordultam Taylor-hoz, miután Loui már biztonságban volt - Az csak egy szegény pók, miattad meg Louis meg is halhatott volna - egy kicsit túloztam, de az nem baj - És mégis a kaját ki fogja csinálni? Majd a gyereketek, aki az első dugásotok után születik, mert elfelejtetek óvszert használni? - rivalltam most már Liam-re is. Ez a csaj nagyon jól tudta, hogy hozzon ki a sodromból. Louis eddigre lemászott a létráról és hátulról átkarolt.
- Semmi baj, kicsim. Jól vagyok - suttogta a fülembe.
- Taylor szerinte jobb lenne, ha elmennél - mondtam.
- Nem megy Tay sehova - mondta határozottan Liam.
- Dehogynem - vágtam vissza.
- Ez nem a te házad, úgyhogy nem te mondod meg, hogy ki megy el és ki nem - sziszegte Liam, majd az ölébe vettem Taylor-t és megcsókolta, ezután pedig felvitte az emeletre.
- Ez remek - forgattam meg a szemeimet - Minek is szervezem ezt a bulit? Hiszen ez nem is az én házam.
- Kicsim, ne vedd magadra. Liam-nek rossz napja van, nem gondolta komolyan - adott egy gyengéd csókot Lou a számra.
- Rendben, akkor gyorsan zavarjuk le ezt a bulit és térjen vissza a régi Liam, mert ez nagyon nem tetszik - mondtam. Én elkezdtem egyedül főzni, amíg Lou és Harry feldíszítették a házat, majd miután végeztek Lou nekem segített, Harry pedig kitakarította a medencét. Egész hangulatos lett estére és a kaja is időben elkészült. Olyan fel 7 körül elmentünk átöltözni, mert 7-re jöttek az emberek. Háromnegyed hétkor már lent voltunk a nappaliban és vártuk a vendégeket. Eddigre Liam és Taylor is letolták a képüket. Inkább hozzájuk se szóltam. Hamarosan megérkeztek az emberek és megtelt az egész ház.
*Harry szemszöge*
Egész jó volt a buli. Sok jó csaj volt, szinte mindegyikkel táncoltam egy menetet. De azért ott lebegett a fejemben Lil tanácsa, hogy ne igyam le magam, így a piától inkább távol tartottam magam.
- Szia szépfiú! - ült le mellém Taylor, amikor elmentem egy kis kóláért a bárhoz.
- Hát Liam-et hol hagytad? - kérdeztem.
- Lepasszoltam egy másik csajnak. Jó fej, de nem igazán az esetem. Csak tudom, hogy most nincs jó passzban, ezért pátyolgatom - magyarázott, majd belekortyolt az italába - Te csak ilyet iszol? - nézett a kólára.
- Ahha, egy kicsit vissza kell fognom magam.
- Én nem ezt a Harry-t ismertem - vigyorgott, de én csak fapofával bámultam.
- Annak a Harry-nek nem lett jó vége - sóhajtottam és én is belekortyoltam a kólámba.
- Na jó... Harry beszélnünk kell! - mondta azzal a ravasz pillantásával, aminek mindig az lett a vége, hogy az ágyban kötöttünk ki........
*Lou szemszöge*
-Szívem, nem találom Harry-t, megyek megkeresem , addig légyszi tartsd szemmel Liam-et-hajoltam oda El-hez.
-Meglesz-mutatta fel hüvelykujját.
-Imádlak-pusziltam meg a homlokát és felsiettem az emeletre. Benyitogattam az összes szobába. Pár embert el is küldtem onnan.
-Randa népség , mért nem lehet otthon csinálni?-morgolódtam a folyosón. Eljutottam Harry szobájáig, itt volt a legnagyobb valószínűsége, hogy megtalálom. És igen , megtaláltam, bár nem úgy ahogy terveztem. Ott ült az egyik foteljában. Ez így oké lenne , csak nem épp úgy, hogy pucér és Taylor ül rajta, szintén pucéran. Nem vettek észre. Harry kilátását Taylor takarta, Tay pedig háttal volt nekem. Kiosontam. Nem tudtam mit tegyek. Megkeresem El-t. Igen, ez lesz a legjobb választás. Körbenéztem , de mindenhol csak táncoló alakokat láttam. Aha! Kiszúrtam a fehér ruháját és az összekötött haját. Átfurakodtam magam a tömegen és megfogtam a derekánál . Hátrafordult.
-Gyere a konyhába-mormogtam a fülébe. Kissé félreérthető, de már megszoktam.
-Mi az?-követett a konyhába. Kicsit ivott , de ez neki nem nagyon árt, jól bírja a piát.
-Láttam valamit-néztem ki az ablakon.
-Talán egy macskát?-oké, tényleg ivott.
-Igen egy macskát-néztem rá.
-Most mi van?-vonta meg vállát- Ki nézel az ablakon, gondoltam láttál egy macskát.
-Na figyelj, lehet ki fogsz borulni , mert ha jól vettem ki a történtekből, nem igazán csíped Taylort-vettem ki a tequilát a kezéből és letettem a pultra.
-Mit csinált?-nézett rám komolyan.
-Nyugi nem velem- látszott rajta , hogy megkönnyebült, de nem teljesen- Hanem Harry-vel...
-Louis, MIT CSINÁLT?-kezdett kissé bedühödni.
-Hát nem csak Taylor a hibás, Hazza is...-motyogtam- szóval rajta kaptam őket , hogy együtt vannak...
-Mégis , hogy vannak együtt?-fonta össze karjait.
-Hát úgy, hogy Taylor épp Harry-n ült , meztelenül.
-Megpofozom, esküszöm megpofozom-nézett körbe idegesen, de elkaptam a kezét.
-Előbb fújjuk le a bulit, nem hiszem , hogy a holnapi újság címlapján akarsz díszelegni.
-Jó ötlet-rázta meg mutató ujját, és kiment.
-Gyerekek!-kapcsolta fel a villanyt-Technikai okok miatt a bulinak vége!-nyitotta ki az ajtót.Ilyen morajok hallatszottak , hogy:"Köszi , jó volt" meg "Máskor is jövünk." Szépen kiszállingóztak az emberek. Csak El, Liam és én maradtunk. Ja meg "Haylor" , de ők szerintem csak annyit vettek észre , hogy nincs zene.
-Ööö, mi történt?-kérdezte Liam, kissé bebaszott állapotban volt. Se gáz, holnapra kiheveri.
-Taylor bevetette magát-mondta El fagyos tekintettel.
-A kis ribi, tudtam hogy csak vígasztalgat-ült le Liam egy székre- Áh, mindegy úgyis túl vékony-legyintett, majd lehajtotta fejét a bárpultra. Azt hittük bealudt, de nem. Csak kotorászott a bárpult mögött valami pia után.
-Tequila!!!-kiáltott fel egy üveggel a kezében.
-Hagyjuk még inni?-kérdeztem El-t.
-Kit érdekel-legyintett és elindult az emeletre.
-Figyu haver , ha érzed , hogy orvosra van szükséged szólj, de azért majd megnézlek 20 percenként jó?-Liam bólintott egyet és meghúzta az üveget. Hagytam , legyen egy jó éjszakája.
-Őőő, szívem mire készülsz?-szaladtam El után, és a lépcsőn még elkaptam.
-Nem tudom, majd a szituációtól függ-vont vállat.
-Te tudod-emeltem fel kezeimet. Megálltunk Harry ajtaja előtt.
-Csináljam?-láttam , hogy habozott.
-Aha-és benyitottam . Harry a falnak nyomta Taylort és úgy kényeztette. Brr , rossz volt rájuk nézni. Amint meghallották az ajtó csapódást, Harry letette Taylort .
-Úristen-Taylor odaszaladt az ágyhoz és magára tekerte a takarót. Harry holt nyugodtan felhúzta alsóját. El csak állt és bambult. Az én tekintetem Harry és Tay között cikázott. Na most mi lesz?
-3-ig számolok és eltűnsz a házunkból-mondta El lidérces hangsúllyal. Rá se lehetett ismerni, de legalább így is megismertem.
-Miért mennék?-vágott vissza Tay.
-Mert senki nem lát itt szívesen-tette csípőre El a kezét. Húhú, jó tudni, hogy ne csak én vagyok ilyen szeszélyes.
-Ne hazudj El-jött közelebb- Harry és Liam is szívesen lát, nem értem te miért vagy ilyen.
-1-mutatta fel mutató ujját El-légyszíves ne mondd ki a nevem, 2-2. ujját is felmutatta- Liam nem lát már szívesen, sőt az se biztos , hogy lát még, és Harry-itt ránézett Harry-re választ várva.
-Harry mondd meg neki-mondta Tay.
-Nekem mindegy -legyintett Harry és felvette a pólóját.
-Hogy mondhatsz ilyet?-emelte fel hangját Tay.
-Tay, te egy kedves lány vagy, csak éppen túlságosan is vágysz arra hogy szeressenek. Ez nem is lenne gond, de azért nem kéne mindenkivel összeszűrnöd a levet-mondta higgadtan Hazz.
-Szóval-kezdte el El- 1......2.....-Tay nem értette- ne várd ki a 3-at-fenyegette meg El.
-Jó, elmegyek-kapta magára ruháit-De ezt az estét még vissza fogjátok olvasni az újságokban-próbált megfenyegetni, de ezt már én se hagyhattam.
-Hát ha magadat akarod beállítani egy k**vának , akkor tessék , állunk elébe-engedtem ki az ajtón.
-Veled még számolok göndörke-mutatott El Harry-re- de most túl fáradt vagyok , meg lehet inkább Lil-re hagyom-itt Harry szemei kipattantak. Felugrott és odaszaladt El elé.
-Könyörülj meg rajtam-hajlongott El lába előtt.
-A-a , most intéztél el egy kellemes kis beszélgetést Lil-lel, ja meg szerintem Sophie is segédkezik majd neki, nekem elég volt Tay-fordult meg és büszke fejjel kisétált a szobából. Harry ott maradt a padlón ülve. Leguggoltam mellé.
-Most te is lehordasz?-nézett fel rám kétségbeesetten.
-Nyugi haver , ettől még legjobb haverok maradunk-ütögettem meg a vállát.
-Kösz, ez sokat jelent-mosolygott rám..
-Semmi, viszont az én büntetésem neked az ,hogy légyszi intézd már el Liam-et, nincs kedvem felcipelni-álltam fel és nyújtózkodtam egyet , csak hogy jól adjam az alakításom.
-Mért hol van?-állt fel ő is.
-Lent tequilázik-indultam ki a szobából.
-Pazar-mormogta és leindult a lépcső felé- Ja és mondd meg a nőstény tigrisednek , hogy ezért egy ideig durcás leszek.
-Hallottam!!-ordított ki El a szobánkból- Én is szeretlek Harry!
-Én is téged, teljes szívemből-szólt vissza Harry, majd lement a lépcsőn. Félve , de azért benyitottam a szobánkba.
-Jól vagy?-próbáltam tapintatos lenni.
-Persze!-vágott be egy műmosolyt El- Minden tökéletes! A madarak csicseregnek és süt a nap-mutatott ki az ablakon, a korom sötét égre. De vicces ma mindenki.
-Mintha megfordult volna a világ. Én egész nap csöndes voltam, El tiszta szeszélyes vagy, Harry-t semmi sem izgatja, Liam meg egy alkoholista állat. Csodás, mondhatom!-fakadtam ki én is.
-Na gyere , aludjunk , holnapra minden rendbe jön-ütögette meg a mellette lévő párnát az ágyon.
-Hát remélem...-bújtam be hozzá és átöleltem.
-Jó éjt!
-Jó éjt Boo!
2012. december 26., szerda
2012. december 10., hétfő
22.fejezet
Sziasztok! Bocsi hogy későn hoztuk , de nem volt ihlet blablabla... tudjátok szokásos. Szóval itt van és most hirtelen annyi ötletünk lett , hogy hamarosan jön az új is, csak nincs időnk , de amint lesz megírjuk , mert oltári lesz!!! Most elég sok minden történt az 1D háza táján , ha szeretnétek írjatok komit, vagy valamit és beszélgethetnénk :D Lehetséges egy twitcam is , mivel kiderült tudok a telómról twitcamot! XD Na jó olvasást! Puszi:Lilla ,Zsó <3
*Corn szemszöge*
-Szerinted elájult?-hallottam a suttogást.
-Hmm?-ültem fel kómásan.
-Na , akkor én mentem is-sétált ki Lou, Niall mellől. Nagyon sötét volt, és csak az éjjeliszekrènyen lévő lámpa égett.
-Jó reggelt-kaptam egy csókot.
-Neked is.Miről beszéltetek?-keltem ki az ágyból és a szekrényemhez indultam.
- Ja csak úgy aludtál, mint a bunda. Nem lehetett felébreszteni, úgyhogy már behívtam Lou-t, mert azt hittem elájultál - eddig csak bámultam Niall-t, de most kitört belőlem a nevetés.
- Komoly? - röhögtem.
- Ahha - Niall csak mosolygott rajtam - Korán van még neked. - rázta a fejét, majd felállt és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Miért? Mennyi az idő? - ekkor jöttem rá, hogy ma még nem is néztem az órára.
- Fél 4.
- He? - vágtam értetlen fejet.
- Ma megyünk Spanyolba. Rémlik?
- Ja télleg - csaptam magam homlokon.Még szerencse, hogy a cuccom már össze volt készítve, mert most nem lett volna erőm hozzá - Lil és Zayn? - néztem kérdőn Niall-re.
- Nem tom.. Lou azt mondta nem hallotta őket hazajönni. Se Hazza-t, de majd mindjárt megnézem
- mondta azzal kisietett a szobából. Lil nem jött haza az éjjel? Hol kujtorog ez a lány? Na mindegy, majd csak meg lesz. Ha csak nem járt így, mint én, hogy reggelre elfelejti, hogy ma Spanyolba megyünk. El kezdtem keresgélni valami ruha után, de aztán beugrottak halvány emlékek, hogy mintha tegnap este már kikészítettem volna. És tényleg. Ott volt a széken egy szegecses farmer ujjatlan és egy fekete gatya. Épp be akartam vonszolni magam a fürdőbe, amikor Niall rontott be az ajtón.
- Nincsenek sehol.
- Mi? - néztem kikerekedett szemekkel.
- Átnéztem az egész házat, még ki is mentem, de nincsenek itthon - az éjjeliszekrényhez futottam és felkaptam a telefonom, majd Lil-t tárcsáztam.
- Haalóó - szólt bele álmos hangon Lil.
- Te hol a francban vagy? Már fél négy - akadtam ki.
- Ezt rossz hangsúllyal mondtad. MÉG CSAK FÉL NÉGY - emelte fel ő is a hangját.
- Mi a fasz van? - szólt bele valaki más is, aki mintha Harry lett volna.
- Az Harry volt? - egyre jobb.
- Nem, Zayn. De mond már még is mi a francnak kellett felkeltened hajnali fél négykor!
- Ugye tudod, hogy nagyon rosszul hazudsz. Csak Zayn meg ne tudja.
- Nem tudod, miket beszélsz.
- Jó, hagyjuk is. Ha nem mindig csak a fiúkon járna az eszed, talán eszedbe jutott volna, meg a drágalátos Zayn barátodnak is, aki fene tudja hol van, hogy ma hatkor indul a gépünk Spanyolországba - rázkódtam az idegtől, ezért Niall odajött mögém és gyengéden átölelt.
- Ó, basszus, tényleg - egy nagy csattanást hallottam, ami annak a jele volt, hogy ő is fejbe csapta magát, ahogy én korábban.
- Úgyhogy légyszíves told haza a kuffered és engem nem érdekel hogyan, de hozd magaddal Zaynt is. Vagy Harryt, tudja az Isten már mi folyik itt - mondtam gorombán, majd meg se várva a válaszát lecsaptam a telefont. Nagyon jól tudja, hogy ilyenkor mindig kihoz a sodromból. De akkor csak csinálja az egyre nagyobb hülyeségeit. Nem elég, hogy Harryt megcsalta Zaynnel most még fordítva is? Ráadásul Zaynt most akarta bemutatni anyának. Áhh érdekli a fenét, majd megoldja, ő gondja.
- Miden oké? - kérdezte Niall.
- Nem, de most nem akarok róla beszélni. Ne haragudj - nyomtam egy puszit az orrára, majd bementem a fürdőbe.
*Lil szemszöge*
- Zayn ébredj! - rázogattam.
- Ma mentek Spanyolba? - kérdezte Harry.
- Igen. És tisztára kiment a fejemből - másztam ki az ágyból és húztam a gatyámat.
- Mi? - hunyorgott Zayn.
- Ma megyünk Spanyolba. Kezdj készülődni. Előtte még haza kell mennünk, mert otthon vannak a cuccaink. Még szerencse, hogy összepakoltuk.
- Miért nem hozatjuk el őket Cornékkal? És akkor mi csak simán kimennénk a reptérre.
- Viccelsz? So már így is teljesen ki van akadva rám.
- Majd én megmagyarázom neki - ajánlkozott Harry.
- Nem dehogyis, majd én megoldom. Te csak... vigyázz magadra! - simítottam meg a karját. Gyorsan felkaptam a pólómat is és összeszedtem a cuccokat, mialatt Zayn is elkészülődött.
- Mehetünk? - kérdeztem.
- Aha.
- Jó utat! - ölelt meg Harry.
- Köszi. És emlékezz mit beszéltünk - néztem rá komolyan, majd elnevettük magunkat. Nyomtam egy puszit az arcára és már indultunk is.
- De azért a szülők házában óvatosan. Nagyobb az esélye, hogy rátok nyitnak - kiabált utánunk Hazz, mire én csak megfordultam és egy kabbe-t mutattam.
- Basszus. Kocsikulcs - csaptam magam fejbe, amikor leértünk a kocsihoz.
- Felhívom Harry-t - vette elő Zayn gyorsan a telefonját. Pár perc múlva Harry battyogott le, majd odadobta nekem a kocsikulcsot.
- De vigyázzatok ám rá! Ő a kedvencem - nézett porsche-jére.
- Hehe, majd veszel másikat - vigyorogtam, majd bepattantam és már be is indítottam. 10 perc alatt hazaértünk. Bent óriási volt a fennforgás. Még csak hajnali negyed 5 volt, de El és Lou már Kevinnel rohangáltak ide-oda. Corn és Alli a konyhában sürögtek, Csak Niall falatozgatott nyugodtan és Liam punnyadt a TV előtt.
- Ó, hát ti még éltek? - köszöntött minket Lou, Kevinnel a kezében.
- Haha, nagyon vicces - mondtam, majd felrohantam az emeletre a cuccokért.
*Corn szemszöge*
Mikor Lil és Zayn betoppant úgy döntöttem, inkább oda se nézek. Az elkövetkezendő pár órát úgyis összezárva töltjük. Fúúú... Na mindegy. Nem értem Niall hogy tud ilyen nyugodtan falatozgatni ott, én tiszta ideg vagyok. Pont fordítva, mint tegnap. Csak én nem anyuék miatt vagyok ideges, inkább az út miatt. Ekkor jött le Lil a lépcsőn és Zayn segített neki lehozni a sok csomagot.
- Ti már bepakoltatok a kocsiba?- kérdezte. Szerencsére Niall válaszolt helyettem.
- Aha. Gyertek csak reggelizni, majd mi Liammel kivisszük a cuccokat - mondta a kis szöszim, mire én mérgesen néztem rá, hogy itt hagy egyedül velük. Valószínűleg direkt csinálta.
- Kösz tesó! - pacsizott le vele Zayn, majd Lil-lel lepattantak egy-egy bárszékre.
- Mi a kaja ? - kérdezte Zayn.
- Amit csinálsz magadnak - mondtam flegmán.
- Ennek meg mi baja? - hallottam, ahogy Lil-hez fordul.
- Hagyjad, nem rád mérges - nyugtatta Lil. Persze nem rá vagyok mérges. Ő lenne mérges Lil-re, ha megtudná mit csinált.
- Corn mi baj? Történt valami?-kérdezte El, amikor átvette Kevin-t Loutól, aki amint biztonságban érezte Kevin-t lerogyott a padlóra és fáradtan elterült.
-Nem, vagyis igen, de ha az illető majd akarja elmondja neked-próbáltam nem gonosz lenni El-hez, de láttam kissé megijedt- Sajnálom, ööö elvehetem Kevin-t?-nyújtottam ki a kezem.
-Azt megköszönném , már elég nehéz szegényke-adta át óvatosan. Lenéztem rá ő pedig az én arcomat fürkészte, gondolom memorizált. Nem is fogtam úgy nagyon sokat. Annyira kis picike és aranyos. Odanyújtottam az ujjamat és megfogta, mire én elmosolyodtam ő pedig viszonozta.
-Istenem , de cuki-vakargattam a hasát.
-Na Niall húzz bele-ütögette meg Lou a szöszi vállát, mire ő megragadta a karját és röhögve a kanapéra vágta.
-Na de Lou-néztem rá fejemet csóválva, közben ringattam Kevint.
-Jól van.. jól van-ült fel mikor Niall abbahagyta a kínzást.
-Húhú, indulni kéne-néztem az órámra, amin már 5 óra volt.
-Oké-tömte még magába a maradék rántottát Zayn, és muszáj volt elröhögnöm magam.
-Na vissza is tértél-karolta át a vállam.
-Hé-hé-férkőzött oda Niall.
-Nyugi haver, barátok vagyunk!-tette maga elé a kezeit Zayn.
-Jól van csak vicceltem-pacsiztak.
-Indulnánk?-toporogtam idegesen mint egy 5 éves. Nem tudom mi bajom van ma.
-Jó, jó bocs anyu..-mondta Zayn "viccesen"
-Köszönjük, Humor Harold-forgattam meg a szemem , amíg beszálltunk.
-Tényleg , hol van Harry?-kérdezte a szöszi. Zayn beindította a kocsit és már célba is vettük a repteret.
-Nem tom-vontam vállat, és sejtelmesen néztem Lil-re.
-Biztos valami csajnál-legyintett Zayn. Furcsa nekem ez a két jómadár... Összeszűkítettem a szemem és úgy néztem egyikről, a másikra. Mikor belefáradtam, pont odaértünk . Gyorsan, azaz fél óra alatt becsekkoltunk és már a gépen foglaltuk el helyeinket. Legtöbben idős emberek voltak, ezért nem féltünk a rajongóktól. Elővettem a telóm , benyomtam a kedvenc számom ( http://www.youtube.com/watch?v=7DaFtHnlbrk ), bár nem erre a legkönnyebb elaludni , de most nem zavart. Nialler vállára tettem a fejem, átkarolt és ő is ráhajtotta fejét az enyémre. Annyira jó volt. Könnyen elaludtam Niall karjaiban, így az út nagy részét átaludtam.Valaki meglökte a térdemet ezért kissé felriadtam.
-Bocsi-suttogta Zayn, mivel Nialler még aludt.
-Semmi-legyintettem mosolyogva-Hová mentek?-néztem Lil-re , aki Zayn kezét fogta.
-Őőőő, csak elkísérem Lil-t a mosdóba, mert nem tudja hol van-próbált hazudni.
-Ühhümm, elkiséred mi?
-Na jól van aztán-indult el újra. Felhúztam a térdeimet, hogy kiférjenek.
-Aztán vigyázzatok-ütögettem meg Lil hátát. Ő csak megfordult és nagy meglepetésemre , nem bemutatott hanem felmutatta hüvelykujját és kacsintott egyet. Kissé meglepődtem , mert az ember nem így szokott reagálni, főleg nem a nővérétől. Na mindegy, visszahajtottam a fejem Niall vállára és tovább alukáltam. Inkább, minthogy ezeket kelljen hallgatnom.
*Lil szemszöge*
- Sietnünk kell, úgyhogy gyors legyél és ne kímélj! - mondtam Zaynnek, amikor bementünk a WC fülkébe.
- De fel van izgulva valaki! - vigyorgott - Nem volt elég a tegnap esti kis huncutkodás?
- Zayn az tegnap volt - vigyorogtam vissza, mire keményen magához húzott és száját durván az enyémre tapasztotta. Miközben csókolóztunk én megszabadítottam a pólójától, ő pedig az enyémtől. Eközben én megint csak végig mértem kockás hasát.
- Nem tudok betelni vele.... - révedt el a tekintetem.
- Én sem! -nézett a hasára.
- Te egoista állat. Nemhogy én sem tudok veled, hanem a saját kockáidat nézegeted - röhögtem.
- hiszen azt már magadtól is tudhatnád, hogy jól nézel ki. Nekem mindig magasak az elvárásaim.
- Perrie? - néztem rá kérdőn.
- Hát.... tudod neki azóta lett rossz a stílusa, miután szakítottunk. Amikor jártunk még jó csajnak számított. De korántsem olyan szexi, mint te. És akkor még a kis okos buksidról nem is beszéltünk.
- Na jól van hagyd abba, mert elolvadok! - kezdtem legyezgetni magam.
- Én meg már nem bírom, hogy ennyi ruha van rajtad. És kezdek.... beindulni - azzal megragadta a kezem és férfiasságához húzta, ami erősen kidudorodott nadrágjából. Én masszírozni kezdtem, miközben ő a nyakamat és a melleimet csókolgatta.
- Ahh... - nem bírtam vissza tartani a hangokat. Ezután levette rólam a gatyám, majd sajátját is levetette. A WC-ben - fura - de volt egy kis asztalka és arra felültetett, majd keményen belém hatolt és eközben végig csókolta a testem minden porcikáját. Beleremegtem az érzésben és aztán... jöttek a többi dolgok.. ;D
*Niall szemszöge*
Imàdom hallgatni ahogy Sophie szuszog a vállamon. Óvatosan elővettem a telóm és megnéztem a twitterem. Kaptam pár üzit Ed-től és Olly-tól is. A két idióta akkora marhaságokat írtak, hogy muszáj volt elröhögnöm magam. Kissé megremegtem, de reméltem , hogy Sophie nem ébred fel és most mázlim volt. Elővettem a laptopot óvatosan. Olly éppen egy twitcamot csinált és benéztem. Írtam privátba hogy nézem, mivel annyi kommentje volt, hogy tuti nem veszi észre.
-Srácok, itt egy jó barátom aki néz minket és éppen a spanyol felé tartó repcsin ül. Na ki jött rá ki az?-Olly rátapadt a képernyőre és várta a helyes megfejtőt.
-Niall Horan-mondta Sophie halkan.
-Te ébren vagy?-néztem rá és éppen nyitotta ki a szemét.
-Áhá! Kitaláltátok, és igen Niall az és ha jól ismerem ott ül mellette Sophie is- vigyorgott.
"Természetesen" írtam egy kommentet és szerencsére észrevették. Sophie rám mosolygott és nyomott egy puszit az arcomra.
-Akkor helló Sophie-integetett a kamerába Sophie pedig visszaintett. Elnevettem magam.
-Egyem a hülye fejed-nyomtam egy puszit a hajába.
-Én is a tiedet-puszilta meg a nyakam.
-Sajnálom srácok, de nekem mennem kell. Sziasztok!!!- integetett Olly és kikapcsolta a cam-et.
-Mi nem csinálunk egyet?-nézett rám ragyogó szemekkel.
-Ha szeretnéd-jelentkeztem be és megnyomtam az élő gombot. Gyorsan kiraktam twitterre és máris 5000 nézőnk lett.
-Wow , sziasztok!-integettem a kamerába. Sophie csak bámulta a sok nézőt és hozzászólást.
-Szivem , hahó!-legyezgettem az arca előtt. Megrázta a fejét és elmosolyodott.
-Sziasztok!-vigyorgott a nézőknek. Közelebb hajolt és elkezdte olvasni a komikat, majd hozzám fordult- Niall, kb. hány ország van a földön?
-Ne tőlem kérdezd, 2-es voltam föciből-tettem magam elé a kezem.
-Kár, pedig minden országnak úgy köszönnék-bigyesztette le az ajkát.
-Ne legyél szomorú...-nyomtam egy puszit az arcára. Elmosolyodott és újra a képernyőre tapadt.
-Köszönjük-vigyorgott én meg nem értettem min.
-Azt írják aranyosak vagyunk-mutatott a képernyőre.
-Köszönjük-küldtem egy puszit feléjük , csak hogy húzzam az idegeiket. Tudom , gonosz vagyok.
-Niall , hagyd abba , nézd szegény lány szívrohamot kap miattad!-ütötte meg a kezem.
-Aú-simogattam a karom.
-Bocsáss meg -bújt a karomhoz.
-Semmi baj-simogattam meg a karját- Nézd , azt kérdezik mióta vagyunk együtt.
-Fhúú, jó kérdés-kezdtünk gondolkodni- Igazából , nem is az számít mióta vagyunk együtt , hanem hogy mi mennyinek érezzük azt az időt. Én például úgy érzem , mintha mér évek óta ismernélek-bújt jobban az ölembe.
-Én pedig mintha mindig is ismertelek volna-adtam neki egy csókot. Visszanéztünk a képernyőre és nagyon meglepődtem. 1 percig nem jött egy hozzászólás sem. Irtó furcsa, mindig csak úgy jönnek a kommentek. Aztán jött az első: " Bocs, hogy nem írtam , de kerestem a zsepim"- mikor elolvastam jót röhögtünk rajta.
-Ne sírj-mondta Sophie aggódva.
-Csak meghatódott, mivel olyan jól utánoztad Zayn bölcsességeit.
-Köszönöm-húzta ki magát-Apropó, hol van Zayn?-néztünk körbe- Igen srácok, Zayn és Lil is itt vannak-vigyorogtam a kamerába. Zayn és Lil épp akkor jöttek be kézen fogva. A kérdések csak úgy záporoztak, hogy mi van Jade-el , meg Harry-vel és most együtt vannak-e? Odafordítottam a gépet Lil-éknek. Összenéztek és válaszoltak.
-Igen srácok, most bejelenteném , hogy Lil szakított Hazzával, nem részletezném miért, és nekem is szétváltak az útjaim Jade-el. Rájöttünk , hogy egymást szeretjük és most hivatalosan is együtt vagyunk- villantottak egy mosolyt.
-Köszönjük a helyzetjelentést,most pedig jöhetnek a kérdések!-vált izgatottá Sophie- Azt kérdezik mi a rejtett képességünk. Én megtudom érinteni az orrom a nyelvemmel-mutatta be a tehetségét. Egyszer csak egy olyan hozzászólást olvastam , amit jobb lett volna ha nem lát meg Sophie. Persze, hogy észrevette. Egy kedves kis ember ezt írta: " Ne mutogasd a nyelved, mert egyszer még levágom ha még egyszer Niall szájában jár!". Ez azért durva. Sophie csak bambult maga elé . Eddig nem nagyon foglalkoztatott minket a rajongó-s téma, de most előjött.
-Ne foglalkozz vele-karoltam át. Arcát a mellkasomba fúrta és éreztem , hogy vizes lesz a pólóm. Szegénykém itt sír az ölemben , és tudom , hogy olyan makacs , hogy az életbe nem fogja bevenni a dumám , hogy ne foglalkozzon vele. Lil-ék átvették a gépet, teljes testemmel Sophie felé fordultam hogy teljesen meg tudjam ölelni. Zokogott, nekem pedig fájt a szívem , hogy ezt kell hallgassam. Nem mertem megcsókolni mert ez a téma most rosszul érintené. Zayn és Lil eléggé világosan kinyilvánították , hogy ha így viselkednek akkor ne nagyon számítsanak több twitcam-re. Aztán megköszönték azoknak akik , normálisan reagáltak és kiléptek. Lil ráhajtotta fejét Zayn vállára és így hallgattak zenét. Sophie haját simogattam , de nem akart megnyugodni.
-Énekelj..-suttogta.
-Mit?-súgtam a fülébe. Gondolom megnyugtatja a hangom , vagy valami ilyesmi.
-Valamit.
-Akkor az egyik új számunk jó?-itt próbált bólogatni, de ez képtelenség volt , miközben feje a mellkasomba volt fúrva. Gondolkodtam hogy a Little Things , de végül az Irresistible-t választottam, a Little Things-t más alkalomra tartogattam. Elkezdtem halkan énekelni a fülébe és egy kis idő után már nem rázkódott a sírástól. Mikor vége lett a számnak , felnézett rám.
-Köszönöm-bújt újra hozzám.
-Érted bármit-nyomtam egy puszit a füle mögé.
*Sophie szemszöge*
Niall nyomott egy puszit a fülem mögé. Az a legérzékenyebb terület ezért bele is borzongtam. Ránéztem és láttam , hogy most büszke magára.
-Kedves utasaink....-szólt a hangosbemondó , hogy kössük be az övünket meg stb. Leszállt a gép, megtapsoltuk a pilótákat és végre tényleg kiszálltunk a repülőből. A szöszikém kézen fogott és így mentünk a csomagjainkért. Kicsekkoltunk és elkezdtük keresni anyáékat. Körbenéztem a sok papíron amin nevek álltak. Az egyiken megakadt a szemem: Sophie és Lilly. Anya és apa hevesen integettek nekünk. Lil-lel összenéztünk ledobtuk a csomagjainkat és odaszaladtunk hozzájuk. Szorosan megöleltük őket . A fiúk a cuccainkkal jöttek utánunk. Letették őket majd apuval kezet fogtak , anyut pedig megölelték. Niall remegett mint a nyárfa levél, de minden félelme szerte foszlott mikor apu küldött felé egy mosolyt. Zayn teljesen magabiztos volt.
-Jó napot!-állt apa elé és kezet ráztak-Zayn Malik.
-Andrew Morgan és a feleségem Jasmine.
-Örvendek-mondta Niall.
-Na de siessünk haza az öcsétek a nagyival van és nem tudom meddig bírja az öreg.
-Van egy öcsétek?-kérdezte Niall meglepődve.
-Igen , 2 éves ezért is felejtjük mindig elmondani, bocsi-simogattam meg a kezét , ő pedig egy puszit nyomott a hajamba. Apu kissé rosszul nézte, de ez várható volt. Anyu meg szúrosan ránézett apura. Beültünk, jobban mondva benyomorogtunk a kocsiba és úgy mentünk haza. Kibámultam az ablakon és néztem az ismerős környékeket. Niall folyton kérdezgetett, hogy itt voltam-e már meg hogy mikor jövünk ide meg oda.
-Niall , fogd már be!-szólt rá Zayn.
-Jó, bocs-fogta be a száját. Én egy "köszi"-t tátogtam Zayn-nek ő pedig mutatott egy "like" jelet. Az út további része abból állt , hogy anyu és Lil végig csacsogtak.
-Sophia , te miért vagy ilyen csendes? Régen be nem állt a szád!-vont kérdőre anyu.
-Ó, higgye el most is csak úgy dől belőle a szó-nevetett anya Niall-el. Fú, anyuért már nem kell aggódnom.
-Ja, csak eléggé kifáradtan-ásítottam és ráhajtottam fejem Niall vállára.
-Értem-fordult vissza anyu- Itt is vagyunk-kötötte ki az övét. Kiszálltunk és ha jól láttam Niall és Zayn jól megfigyelték a házunkat. Kis , vagyis inkább közepesen nagy családi ház volt. Vörös téglával volt kirakva a fal, a kerítés mentén pedig tuják sorakoztak. Láttam az ablakom , amiért annyit szenvedtem , hogy az enyém legyen az utcára néző szoba. Imádtam ott ülni. Alig vártam , hogy megmutassam a szobám. Becipekedtünk , anyu kijelentette 6-kor vacsi addig mutassuk be a fiúknak a házat. A nappalival kezdtem , bár ne tettem volna. Félix a kisöcsénk éppen alkoholos filccel rajzolta össze a horkoló nagyit.
- Félix!-szóltam rá, mire a Heidi nagyi felébredt és felpattant. Igen elég fitt volt, 67 éves korára. Félix a földön végezte, majd felállt odajött hozzánk.
-Csókolom-mondta pöszén Niall-nek.
-Ne csókolomozz, fiatal vagyok én ahhoz-guggolt le Niall és lepacsiztak-Niall vagyok.
-Félix. Sophia!-ölelte meg a lábam.
-Szia kisöcsi!-guggoltam le én is és megöleltem-Figyelj , Lilly és a barátja fönt vannak a másik nappaliban. Menj , ijessz rájuk.-felcsillant a szeme és elszaladt.
-Cuki kis krapek-karolt át Niall.
-Tudom , hiszen Morgan-csókoltam meg.
-Nem láttátok a szemüvegem-tapogatózott Heidi nagyi. Odanyújtottam neki a kis asztalon lévő szemüvegét. Imádtam ezt a nőszemélyt. Egyszerűen fényt hoz a világomba. Megakartam ölelni, de hirtelen elkapta a kezem.
-Mikor?-mutatott a gyűrűmre. Upsz , elfelejtettem levenni. Persze , hogy ez az első dolog amit kiszúr, nem az hogy egy lélegzetelállító pasival az oldalamon jövök haza nem is tudom hány hónap után.
-Talán egy hete..-néztem fel a szöszire. Megvonta a vállát.
-Cöhh, de jó ízlése van itt valakinek-nézett végig Niall-ön. Körbejárta, jól szemügyre vette.
-Volt kitől örökölni-most már tényleg meg tudtam ölelni.
-De kis csinik vagyunk-nézett végig egybe ruhámon. Hát igen amikor elmentem , még tornacsukában meg farmerben indultam a reptérre. Ahogy telt az idő, átváltottam egy kissé nőiesebb formába. Azért a tornacsuka gyűjteményem még meg van.
-Köszönöm-pördültem egyet.
-És hogy hívnak?-fordult Nialler felé.
-Niall Horan-mondta azon az elképesztően lágy hangján.
-Értem , szóval ír mi?-kérdezte a nagyi, mire Niall bólintott- és egy énekes vagy ugye bár?-tette csípőre a nagyi a kezét.
-Igen , de ezt honnan tudja?
-Hallatszik a hangodon. Volt már nekem elég dolgom énekespacsirtákkal.
-Ő, köszi nagyi meg minden , de most megmutatnám a ház többi részét is-húztam a kezénél fogva Niall-t.
-Wow, fura egy nagyid van , olyan mint az enyém.
-Hát nem normális, az egyszer biztos-nevettem. Felmentünk a lépcsőn . A nappaliba érve megtaláltuk többieket. Zayn éppen Félix elől menekült, Lil pedig a kanapén fetrengve röhögött.
-Hát itt meg mi folyik.
-Csiga!!-ugrott Félix Zayn fejére.
-Félix azt hiszi Zayn haja egy csiga!-mondta röhögve Lil.
-OKééé-húztam el a szót. Berángattam Niall-t a szobámba. Körbenéztem és annyi boldog emlék tört fel. Niall arcáról annyit vettem le, hogy tetszik neki. Odafordultam és megcsókoltam. Egyre vadabbul téptük egymást, mire Niall ledöntött az ágyamra. Már majdnem lehúztam a pólóját, amikor nyilt az ajtó...
- Nagyi, nagyi állj! Majd később megkeressük a szemüvegedet - hallottam Lil hangját.
- Nem nekem most kell. Engedj be oda! - nagyi, mint mindig most is makacskodott, s végül sikerült is legyőznie Lil-t és berontott a szobámba - Sophia itt vagy? Nem láttad a szemüvegemet? Megint elhagytam valahol - hála Istennek! Nincs rajta a szemüveg. Niall villámgyorsan visszahúzta a pólóját és feltápászkodott az ágyamról - Hát ti meg mit csináltok? - hunyorgott a nagyi, ugyanis a szemüvege nélkül csak elmosódott foltokat lát.
- Csak leesett az egyik gyerekkori poszterem az ágyam mögé és próbáltuk kiszedni - nagyon reméltem, hogy nem voltam túl átlátszó, de nagyi bólintott, így megnyugodtam.
- Szóval nem láttad? - türelmetlenkedett.
- Nagyi ott van a nyakadban - tettem fel rá nyakában lógó szemüvegét.
- Hát mért nem szóltatok eddig? - nézett megrovóan Zayn-re és Lil-re - Amúgy is te meg ki a fity fene vagy? - sandított Zaynre.
- Ó elnézést. Zayn Malik - mondta Zayn és teljesen elpirult. Kezet nyújtott Heidi nagyinak, de ő csak tovább méregette, majd ügyet sem vetve a felé nyújtott kézre Lil felé fordult.
- Gyere unokám, beszélgessünk - mosolygott vészjóslóan. Már épp kezdtem megnyugodni, hogy mi megúsztok, amikor a nagyi visszafordult.
- Gyertek ti ketten is - mutatott hívogatóan Niall-re és rám - Félix, te addig szórakoztasd a fiatalembert - adott egy barackot Félixnek. Már most láttam Félix és Lux milyen tökéletes párt alkotnak, majd ha felnőnek. Jó tudom hülyeség ezen gondolkodni, de szerintem nagyon cukik lennének együtt. Megfogtam Niall kezét és lementünk a nappaliba.
- Szóval - ült le nagyi a kanapéra - Ti ketten. Mikor akarjátok elmondani az esküvőt anyádéknak? - kérdezte.
- Ööööö... - estem gondolkozóba. Tudtam, hogy előbb-utóbb el kell mondani nekik, de most mégis olyan ijesztőnek tűnt.
- Amilyen hamar csak lehet - vigyorgott Niall. Ez meghibbant? Eddig még azon izgult, hogy fogják fogadni a szüleim, most meg már minél hamarabb el akarja mondani nekik az esküvőt. Nem mintha én nem akarnám, mert ez eddigi életem legszebb dolga, de azért mégiscsak 19 éves vagyok és az Alkonyatból kiindulva apától nem számíthatok sok jóra. Igaz nem olyan mint Charlie, de ez talán őt is kiidegelné.
- Talán a grillpartyn kéne bejelentenünk - ajánlottam. Addig még van egy kis időm, hogy felkészüljek rá.
- Ez nem is rossz ötlet - mondta Niall, majd maga felé fordított és megcsókolt.
- Jó. Egyes számú probléma megoldva. Ti mehettek - mondta nagyi, mint egy ügyvezető - Most jön a kettes számú - azzal Lil felé fordult, aki segély kiáltóan nézett rám. Imádtam a nagyit, de mindenkinek a lelkébe látott és Lil is tudta, hogy el kell mondania az egész sztorit. Arra pedig nem volt valami büszke és ezeknek a beszélgetéseknek általában veszekedés lett a vége. Suttogtam neki egy bocsit és egy hajrát, majd kirángattam Niall az udvarra, hogy megmutassam neki a kertet. Gyönyörű kertünk volt. Volt egy kis tavacskánk, mellette egy nagy fa, amire mikor még gyerekek voltunk apa épített egy kis házikót. Mennyi minden változott azóta. De a hintaágyunk és a trambulinunk is meg volt még. Nyáron néha csak kifeküdtem ide és néztem a felhőket.
- Gyere - húztam Niall-t a trambulin felé.
- Trambuliiiinnn!!!! - kiáltott fel és innentől mér nem kellett húznom, szaladt ő magától is. Egy mozdulattal levette a cipőjét, majd már a trambulinban is termett. Olyan magasakra ugrált, ami még trambulinnal is lehetetlen. De végül is ő Niall James Horan. Én is bemásztam mellé a trambulinban. Ekkor felkapott a hátára és körbe-körbe szaladgált velem a trambulinban. Mikor teljesen kifáradtunk elterültünk a trambulinban.
- Máris imádom ezt a házat, a családodat és persze téged is mindennél jobban - hajolt fölém és megcsókolt - Gyönyörű esküvőnk lesz és még gyönyörűbb életünk! - mondta és a szemei ragyogtak. Én is teljesen elérzékenyültem és már majdnem mondtam volna, hogy annyira szeretlek, amikor valaki megszólalt a hátunk mögött.
- Milyen esküvő? - hirtelen hátrafordultam és apa állt mögöttünk kidülledt szemekkel.
*Lil szemszöge*
- Lily? Nem akarsz nekem elmesélni valamit? - nézett rám nagyi kérdő tekintettel
- Mire gondolsz nagyi? - próbáltam megnyugodni végül is ez nem a világ vége csak a nagyi.
- Mondjuk arra, hogy hogy lett a Harry gyerekből Zane vagy tudja a fene hogy hívják.
- Nagyiiii Zayn - mondtam dühösen.
- Ugyan mindegy kicsikém, annyi fiúnevet kell még nekem megjegyeznem. Ez az egy nem számít.
- De igenis számít nagyi és nem értem miért vagy ilyen vele. Semmit nem csinált és máris gyűlölöd - egyre jobban kezdett bennem felmenni a pumpa.
- Jó, akkor meséld el szépen mi lett Harry-vel, akit annyira szerettél nyár elején, mint ahogy leírtad nekem emailban. És akkor már azt is elmagyarázhatnád nekem, hogy amióta kihozták a címlapok, hogy szakítottatok, miért nem válaszoltál nekem - fonta karba a kezét. Kellett nekem emailozni vele!! Fúúú..
- Nagyi ez bonyolult.
- Én nem kérek tőled semmi mást, csak mond el mi történt. Tudod, hogy nem mondom el senkinek , de legalább én tudjak róla. És tudod, hogy megmondtam, hogy addig nem lesz semmi baj, amíg engeded nekem, hogy segítsek. De mikor egy újságból kell megtudnom, hogy a kisebbik unokám szakított a pasijával, hogy szleng nyelven mondjam, aztán meg beállít egy másikkal, akkor már gondok vannak.
-Uhh-fújtam ki a levegőt és belekezdtem. Elmeséltem onnan, hogy Harry mást szeretett és nekem is Zayn kezdett el tetszeni, és ezért szakítottunk közös megegyezésen. Utána pedig, hogy Zayn is szakított a barátnőjével és nagy nehezen összejöttünk. Az édes-hármasnál kissé elgondolkodtam, de aztán inkább kihagytam .
-És hogy van Harry?-kérdezte már kevésbe szigorúan.
-Meg van ,szegény magányos-biggyesztettem le az alsó ajkam.
-És te hogy állsz vele?
-Hát, erős még a kapcsolatunk, tehát többet jelent mint egy átlag barát-próbáltam finoman megfogalmazni, hogy igen szakítottunk, de azért még megdugott egyszer. Hát igen , ez így elég durva lenne szegénynek.
-Ühümm-húzta föl szemöldökét- Ezt pontosan , hogy érted?
Ó, hogy a jó büdös, kell ennek a nőszemélynek ilyen okosnak lennie! Ebből sehogy se jövök ki jól...
-Hááát-néztem körbe a szobában.
-Ahha, tehát nem akarod elmondani, biztos valami amit el akarsz rejteni az ágyad alá mi? Na mondd csak el a nagyinak! Nyugi nem köplek be anyádnak.
-Így görbülj meg!-nyújtottam oda a kisujjam.
-Hova görbüljek ,nem láttad még a hátam?-fordult oldalra és megmutatta nekem csontos, görbe hátát. Hát enélkül a kép nélkül is tudtam volna élni....
-Jó-fújtam ki a levegőt- rávezetlek úgy jó?-néztem rá kérlelően. Bólintott egyet.
-Tudod , van amikor egy fiú és egy lány- tisztára úgy éreztem magam mint egy felvilágosító órán- együtt vannak-itt rám nézett egy "komolyan?" fejjel-és van , hogy a legjobb haverjuk is benne van...-próbáltam célozgatni a fejemmel is.
-Azt a réz fán fütyülőjét lányom , téged aztán tudnak kényeztetni-kapott a szívéhez-majdnem szívrohamot kaptam!
-Hát igen-égett az arcom ,de annyira , hogy tükörtojást lehetett volna sütni rajta.
-Hát azt hiszem , kincsem megfogtad az isten lábát-dőlt hátra a fotelben-vagy nem is lábát?-vigyorodott el perverzen.
-Nagyi!-pattantam fel-Lezártuk a témát, kész vége megtörtént!
-Jó, de máskor szólj ha két ilyen fiúval hancúrozol!-bökött az ajtó felé.
-Honnan tudod hogy Harry hogy néz ki?-fontam össze a karomat. Irtó furcsa volt hogy ilyenről beszélgetek a nagyimmal , de ez most kevésbé érdekelt.
-Tudod létezik egy olyan dolog , hogy internet-bökött a laptop felé az asztalon.
-Na jól van , szia nagyi!-fordultam meg és kisétáltam az ajtón.
*Corn szemszöge*
-Szerinted elájult?-hallottam a suttogást.
-Hmm?-ültem fel kómásan.
-Na , akkor én mentem is-sétált ki Lou, Niall mellől. Nagyon sötét volt, és csak az éjjeliszekrènyen lévő lámpa égett.
-Jó reggelt-kaptam egy csókot.
-Neked is.Miről beszéltetek?-keltem ki az ágyból és a szekrényemhez indultam.
- Ja csak úgy aludtál, mint a bunda. Nem lehetett felébreszteni, úgyhogy már behívtam Lou-t, mert azt hittem elájultál - eddig csak bámultam Niall-t, de most kitört belőlem a nevetés.
- Komoly? - röhögtem.
- Ahha - Niall csak mosolygott rajtam - Korán van még neked. - rázta a fejét, majd felállt és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Miért? Mennyi az idő? - ekkor jöttem rá, hogy ma még nem is néztem az órára.
- Fél 4.
- He? - vágtam értetlen fejet.
- Ma megyünk Spanyolba. Rémlik?
- Ja télleg - csaptam magam homlokon.Még szerencse, hogy a cuccom már össze volt készítve, mert most nem lett volna erőm hozzá - Lil és Zayn? - néztem kérdőn Niall-re.
- Nem tom.. Lou azt mondta nem hallotta őket hazajönni. Se Hazza-t, de majd mindjárt megnézem
- mondta azzal kisietett a szobából. Lil nem jött haza az éjjel? Hol kujtorog ez a lány? Na mindegy, majd csak meg lesz. Ha csak nem járt így, mint én, hogy reggelre elfelejti, hogy ma Spanyolba megyünk. El kezdtem keresgélni valami ruha után, de aztán beugrottak halvány emlékek, hogy mintha tegnap este már kikészítettem volna. És tényleg. Ott volt a széken egy szegecses farmer ujjatlan és egy fekete gatya. Épp be akartam vonszolni magam a fürdőbe, amikor Niall rontott be az ajtón.
- Nincsenek sehol.
- Mi? - néztem kikerekedett szemekkel.
- Átnéztem az egész házat, még ki is mentem, de nincsenek itthon - az éjjeliszekrényhez futottam és felkaptam a telefonom, majd Lil-t tárcsáztam.
- Haalóó - szólt bele álmos hangon Lil.
- Te hol a francban vagy? Már fél négy - akadtam ki.
- Ezt rossz hangsúllyal mondtad. MÉG CSAK FÉL NÉGY - emelte fel ő is a hangját.
- Mi a fasz van? - szólt bele valaki más is, aki mintha Harry lett volna.
- Az Harry volt? - egyre jobb.
- Nem, Zayn. De mond már még is mi a francnak kellett felkeltened hajnali fél négykor!
- Ugye tudod, hogy nagyon rosszul hazudsz. Csak Zayn meg ne tudja.
- Nem tudod, miket beszélsz.
- Jó, hagyjuk is. Ha nem mindig csak a fiúkon járna az eszed, talán eszedbe jutott volna, meg a drágalátos Zayn barátodnak is, aki fene tudja hol van, hogy ma hatkor indul a gépünk Spanyolországba - rázkódtam az idegtől, ezért Niall odajött mögém és gyengéden átölelt.
- Ó, basszus, tényleg - egy nagy csattanást hallottam, ami annak a jele volt, hogy ő is fejbe csapta magát, ahogy én korábban.
- Úgyhogy légyszíves told haza a kuffered és engem nem érdekel hogyan, de hozd magaddal Zaynt is. Vagy Harryt, tudja az Isten már mi folyik itt - mondtam gorombán, majd meg se várva a válaszát lecsaptam a telefont. Nagyon jól tudja, hogy ilyenkor mindig kihoz a sodromból. De akkor csak csinálja az egyre nagyobb hülyeségeit. Nem elég, hogy Harryt megcsalta Zaynnel most még fordítva is? Ráadásul Zaynt most akarta bemutatni anyának. Áhh érdekli a fenét, majd megoldja, ő gondja.
- Miden oké? - kérdezte Niall.
- Nem, de most nem akarok róla beszélni. Ne haragudj - nyomtam egy puszit az orrára, majd bementem a fürdőbe.
*Lil szemszöge*
- Zayn ébredj! - rázogattam.
- Ma mentek Spanyolba? - kérdezte Harry.
- Igen. És tisztára kiment a fejemből - másztam ki az ágyból és húztam a gatyámat.
- Mi? - hunyorgott Zayn.
- Ma megyünk Spanyolba. Kezdj készülődni. Előtte még haza kell mennünk, mert otthon vannak a cuccaink. Még szerencse, hogy összepakoltuk.
- Miért nem hozatjuk el őket Cornékkal? És akkor mi csak simán kimennénk a reptérre.
- Viccelsz? So már így is teljesen ki van akadva rám.
- Majd én megmagyarázom neki - ajánlkozott Harry.
- Nem dehogyis, majd én megoldom. Te csak... vigyázz magadra! - simítottam meg a karját. Gyorsan felkaptam a pólómat is és összeszedtem a cuccokat, mialatt Zayn is elkészülődött.
- Mehetünk? - kérdeztem.
- Aha.
- Jó utat! - ölelt meg Harry.
- Köszi. És emlékezz mit beszéltünk - néztem rá komolyan, majd elnevettük magunkat. Nyomtam egy puszit az arcára és már indultunk is.
- De azért a szülők házában óvatosan. Nagyobb az esélye, hogy rátok nyitnak - kiabált utánunk Hazz, mire én csak megfordultam és egy kabbe-t mutattam.
- Basszus. Kocsikulcs - csaptam magam fejbe, amikor leértünk a kocsihoz.
- Felhívom Harry-t - vette elő Zayn gyorsan a telefonját. Pár perc múlva Harry battyogott le, majd odadobta nekem a kocsikulcsot.
- De vigyázzatok ám rá! Ő a kedvencem - nézett porsche-jére.
- Hehe, majd veszel másikat - vigyorogtam, majd bepattantam és már be is indítottam. 10 perc alatt hazaértünk. Bent óriási volt a fennforgás. Még csak hajnali negyed 5 volt, de El és Lou már Kevinnel rohangáltak ide-oda. Corn és Alli a konyhában sürögtek, Csak Niall falatozgatott nyugodtan és Liam punnyadt a TV előtt.
- Ó, hát ti még éltek? - köszöntött minket Lou, Kevinnel a kezében.
- Haha, nagyon vicces - mondtam, majd felrohantam az emeletre a cuccokért.
*Corn szemszöge*
Mikor Lil és Zayn betoppant úgy döntöttem, inkább oda se nézek. Az elkövetkezendő pár órát úgyis összezárva töltjük. Fúúú... Na mindegy. Nem értem Niall hogy tud ilyen nyugodtan falatozgatni ott, én tiszta ideg vagyok. Pont fordítva, mint tegnap. Csak én nem anyuék miatt vagyok ideges, inkább az út miatt. Ekkor jött le Lil a lépcsőn és Zayn segített neki lehozni a sok csomagot.
- Ti már bepakoltatok a kocsiba?- kérdezte. Szerencsére Niall válaszolt helyettem.
- Aha. Gyertek csak reggelizni, majd mi Liammel kivisszük a cuccokat - mondta a kis szöszim, mire én mérgesen néztem rá, hogy itt hagy egyedül velük. Valószínűleg direkt csinálta.
- Kösz tesó! - pacsizott le vele Zayn, majd Lil-lel lepattantak egy-egy bárszékre.
- Mi a kaja ? - kérdezte Zayn.
- Amit csinálsz magadnak - mondtam flegmán.
- Ennek meg mi baja? - hallottam, ahogy Lil-hez fordul.
- Hagyjad, nem rád mérges - nyugtatta Lil. Persze nem rá vagyok mérges. Ő lenne mérges Lil-re, ha megtudná mit csinált.
- Corn mi baj? Történt valami?-kérdezte El, amikor átvette Kevin-t Loutól, aki amint biztonságban érezte Kevin-t lerogyott a padlóra és fáradtan elterült.
-Nem, vagyis igen, de ha az illető majd akarja elmondja neked-próbáltam nem gonosz lenni El-hez, de láttam kissé megijedt- Sajnálom, ööö elvehetem Kevin-t?-nyújtottam ki a kezem.
-Azt megköszönném , már elég nehéz szegényke-adta át óvatosan. Lenéztem rá ő pedig az én arcomat fürkészte, gondolom memorizált. Nem is fogtam úgy nagyon sokat. Annyira kis picike és aranyos. Odanyújtottam az ujjamat és megfogta, mire én elmosolyodtam ő pedig viszonozta.
-Istenem , de cuki-vakargattam a hasát.
-Na Niall húzz bele-ütögette meg Lou a szöszi vállát, mire ő megragadta a karját és röhögve a kanapéra vágta.
-Na de Lou-néztem rá fejemet csóválva, közben ringattam Kevint.
-Jól van.. jól van-ült fel mikor Niall abbahagyta a kínzást.
-Húhú, indulni kéne-néztem az órámra, amin már 5 óra volt.
-Oké-tömte még magába a maradék rántottát Zayn, és muszáj volt elröhögnöm magam.
-Na vissza is tértél-karolta át a vállam.
-Hé-hé-férkőzött oda Niall.
-Nyugi haver, barátok vagyunk!-tette maga elé a kezeit Zayn.
-Jól van csak vicceltem-pacsiztak.
-Indulnánk?-toporogtam idegesen mint egy 5 éves. Nem tudom mi bajom van ma.
-Jó, jó bocs anyu..-mondta Zayn "viccesen"
-Köszönjük, Humor Harold-forgattam meg a szemem , amíg beszálltunk.
-Tényleg , hol van Harry?-kérdezte a szöszi. Zayn beindította a kocsit és már célba is vettük a repteret.
-Nem tom-vontam vállat, és sejtelmesen néztem Lil-re.
-Biztos valami csajnál-legyintett Zayn. Furcsa nekem ez a két jómadár... Összeszűkítettem a szemem és úgy néztem egyikről, a másikra. Mikor belefáradtam, pont odaértünk . Gyorsan, azaz fél óra alatt becsekkoltunk és már a gépen foglaltuk el helyeinket. Legtöbben idős emberek voltak, ezért nem féltünk a rajongóktól. Elővettem a telóm , benyomtam a kedvenc számom ( http://www.youtube.com/watch?v=7DaFtHnlbrk ), bár nem erre a legkönnyebb elaludni , de most nem zavart. Nialler vállára tettem a fejem, átkarolt és ő is ráhajtotta fejét az enyémre. Annyira jó volt. Könnyen elaludtam Niall karjaiban, így az út nagy részét átaludtam.Valaki meglökte a térdemet ezért kissé felriadtam.
-Bocsi-suttogta Zayn, mivel Nialler még aludt.
-Semmi-legyintettem mosolyogva-Hová mentek?-néztem Lil-re , aki Zayn kezét fogta.
-Őőőő, csak elkísérem Lil-t a mosdóba, mert nem tudja hol van-próbált hazudni.
-Ühhümm, elkiséred mi?
-Na jól van aztán-indult el újra. Felhúztam a térdeimet, hogy kiférjenek.
-Aztán vigyázzatok-ütögettem meg Lil hátát. Ő csak megfordult és nagy meglepetésemre , nem bemutatott hanem felmutatta hüvelykujját és kacsintott egyet. Kissé meglepődtem , mert az ember nem így szokott reagálni, főleg nem a nővérétől. Na mindegy, visszahajtottam a fejem Niall vállára és tovább alukáltam. Inkább, minthogy ezeket kelljen hallgatnom.
*Lil szemszöge*
- Sietnünk kell, úgyhogy gyors legyél és ne kímélj! - mondtam Zaynnek, amikor bementünk a WC fülkébe.
- De fel van izgulva valaki! - vigyorgott - Nem volt elég a tegnap esti kis huncutkodás?
- Zayn az tegnap volt - vigyorogtam vissza, mire keményen magához húzott és száját durván az enyémre tapasztotta. Miközben csókolóztunk én megszabadítottam a pólójától, ő pedig az enyémtől. Eközben én megint csak végig mértem kockás hasát.
- Nem tudok betelni vele.... - révedt el a tekintetem.
- Én sem! -nézett a hasára.
- Te egoista állat. Nemhogy én sem tudok veled, hanem a saját kockáidat nézegeted - röhögtem.
- hiszen azt már magadtól is tudhatnád, hogy jól nézel ki. Nekem mindig magasak az elvárásaim.
- Perrie? - néztem rá kérdőn.
- Hát.... tudod neki azóta lett rossz a stílusa, miután szakítottunk. Amikor jártunk még jó csajnak számított. De korántsem olyan szexi, mint te. És akkor még a kis okos buksidról nem is beszéltünk.
- Na jól van hagyd abba, mert elolvadok! - kezdtem legyezgetni magam.
- Én meg már nem bírom, hogy ennyi ruha van rajtad. És kezdek.... beindulni - azzal megragadta a kezem és férfiasságához húzta, ami erősen kidudorodott nadrágjából. Én masszírozni kezdtem, miközben ő a nyakamat és a melleimet csókolgatta.
- Ahh... - nem bírtam vissza tartani a hangokat. Ezután levette rólam a gatyám, majd sajátját is levetette. A WC-ben - fura - de volt egy kis asztalka és arra felültetett, majd keményen belém hatolt és eközben végig csókolta a testem minden porcikáját. Beleremegtem az érzésben és aztán... jöttek a többi dolgok.. ;D
*Niall szemszöge*
Imàdom hallgatni ahogy Sophie szuszog a vállamon. Óvatosan elővettem a telóm és megnéztem a twitterem. Kaptam pár üzit Ed-től és Olly-tól is. A két idióta akkora marhaságokat írtak, hogy muszáj volt elröhögnöm magam. Kissé megremegtem, de reméltem , hogy Sophie nem ébred fel és most mázlim volt. Elővettem a laptopot óvatosan. Olly éppen egy twitcamot csinált és benéztem. Írtam privátba hogy nézem, mivel annyi kommentje volt, hogy tuti nem veszi észre.
-Srácok, itt egy jó barátom aki néz minket és éppen a spanyol felé tartó repcsin ül. Na ki jött rá ki az?-Olly rátapadt a képernyőre és várta a helyes megfejtőt.
-Niall Horan-mondta Sophie halkan.
-Te ébren vagy?-néztem rá és éppen nyitotta ki a szemét.
-Áhá! Kitaláltátok, és igen Niall az és ha jól ismerem ott ül mellette Sophie is- vigyorgott.
"Természetesen" írtam egy kommentet és szerencsére észrevették. Sophie rám mosolygott és nyomott egy puszit az arcomra.
-Akkor helló Sophie-integetett a kamerába Sophie pedig visszaintett. Elnevettem magam.
-Egyem a hülye fejed-nyomtam egy puszit a hajába.
-Én is a tiedet-puszilta meg a nyakam.
-Sajnálom srácok, de nekem mennem kell. Sziasztok!!!- integetett Olly és kikapcsolta a cam-et.
-Mi nem csinálunk egyet?-nézett rám ragyogó szemekkel.
-Ha szeretnéd-jelentkeztem be és megnyomtam az élő gombot. Gyorsan kiraktam twitterre és máris 5000 nézőnk lett.
-Wow , sziasztok!-integettem a kamerába. Sophie csak bámulta a sok nézőt és hozzászólást.
-Szivem , hahó!-legyezgettem az arca előtt. Megrázta a fejét és elmosolyodott.
-Sziasztok!-vigyorgott a nézőknek. Közelebb hajolt és elkezdte olvasni a komikat, majd hozzám fordult- Niall, kb. hány ország van a földön?
-Ne tőlem kérdezd, 2-es voltam föciből-tettem magam elé a kezem.
-Kár, pedig minden országnak úgy köszönnék-bigyesztette le az ajkát.
-Ne legyél szomorú...-nyomtam egy puszit az arcára. Elmosolyodott és újra a képernyőre tapadt.
-Köszönjük-vigyorgott én meg nem értettem min.
-Azt írják aranyosak vagyunk-mutatott a képernyőre.
-Köszönjük-küldtem egy puszit feléjük , csak hogy húzzam az idegeiket. Tudom , gonosz vagyok.
-Niall , hagyd abba , nézd szegény lány szívrohamot kap miattad!-ütötte meg a kezem.
-Aú-simogattam a karom.
-Bocsáss meg -bújt a karomhoz.
-Semmi baj-simogattam meg a karját- Nézd , azt kérdezik mióta vagyunk együtt.
-Fhúú, jó kérdés-kezdtünk gondolkodni- Igazából , nem is az számít mióta vagyunk együtt , hanem hogy mi mennyinek érezzük azt az időt. Én például úgy érzem , mintha mér évek óta ismernélek-bújt jobban az ölembe.
-Én pedig mintha mindig is ismertelek volna-adtam neki egy csókot. Visszanéztünk a képernyőre és nagyon meglepődtem. 1 percig nem jött egy hozzászólás sem. Irtó furcsa, mindig csak úgy jönnek a kommentek. Aztán jött az első: " Bocs, hogy nem írtam , de kerestem a zsepim"- mikor elolvastam jót röhögtünk rajta.
-Ne sírj-mondta Sophie aggódva.
-Csak meghatódott, mivel olyan jól utánoztad Zayn bölcsességeit.
-Köszönöm-húzta ki magát-Apropó, hol van Zayn?-néztünk körbe- Igen srácok, Zayn és Lil is itt vannak-vigyorogtam a kamerába. Zayn és Lil épp akkor jöttek be kézen fogva. A kérdések csak úgy záporoztak, hogy mi van Jade-el , meg Harry-vel és most együtt vannak-e? Odafordítottam a gépet Lil-éknek. Összenéztek és válaszoltak.
-Igen srácok, most bejelenteném , hogy Lil szakított Hazzával, nem részletezném miért, és nekem is szétváltak az útjaim Jade-el. Rájöttünk , hogy egymást szeretjük és most hivatalosan is együtt vagyunk- villantottak egy mosolyt.
-Köszönjük a helyzetjelentést,most pedig jöhetnek a kérdések!-vált izgatottá Sophie- Azt kérdezik mi a rejtett képességünk. Én megtudom érinteni az orrom a nyelvemmel-mutatta be a tehetségét. Egyszer csak egy olyan hozzászólást olvastam , amit jobb lett volna ha nem lát meg Sophie. Persze, hogy észrevette. Egy kedves kis ember ezt írta: " Ne mutogasd a nyelved, mert egyszer még levágom ha még egyszer Niall szájában jár!". Ez azért durva. Sophie csak bambult maga elé . Eddig nem nagyon foglalkoztatott minket a rajongó-s téma, de most előjött.
-Ne foglalkozz vele-karoltam át. Arcát a mellkasomba fúrta és éreztem , hogy vizes lesz a pólóm. Szegénykém itt sír az ölemben , és tudom , hogy olyan makacs , hogy az életbe nem fogja bevenni a dumám , hogy ne foglalkozzon vele. Lil-ék átvették a gépet, teljes testemmel Sophie felé fordultam hogy teljesen meg tudjam ölelni. Zokogott, nekem pedig fájt a szívem , hogy ezt kell hallgassam. Nem mertem megcsókolni mert ez a téma most rosszul érintené. Zayn és Lil eléggé világosan kinyilvánították , hogy ha így viselkednek akkor ne nagyon számítsanak több twitcam-re. Aztán megköszönték azoknak akik , normálisan reagáltak és kiléptek. Lil ráhajtotta fejét Zayn vállára és így hallgattak zenét. Sophie haját simogattam , de nem akart megnyugodni.
-Énekelj..-suttogta.
-Mit?-súgtam a fülébe. Gondolom megnyugtatja a hangom , vagy valami ilyesmi.
-Valamit.
-Akkor az egyik új számunk jó?-itt próbált bólogatni, de ez képtelenség volt , miközben feje a mellkasomba volt fúrva. Gondolkodtam hogy a Little Things , de végül az Irresistible-t választottam, a Little Things-t más alkalomra tartogattam. Elkezdtem halkan énekelni a fülébe és egy kis idő után már nem rázkódott a sírástól. Mikor vége lett a számnak , felnézett rám.
-Köszönöm-bújt újra hozzám.
-Érted bármit-nyomtam egy puszit a füle mögé.
*Sophie szemszöge*
Niall nyomott egy puszit a fülem mögé. Az a legérzékenyebb terület ezért bele is borzongtam. Ránéztem és láttam , hogy most büszke magára.
-Kedves utasaink....-szólt a hangosbemondó , hogy kössük be az övünket meg stb. Leszállt a gép, megtapsoltuk a pilótákat és végre tényleg kiszálltunk a repülőből. A szöszikém kézen fogott és így mentünk a csomagjainkért. Kicsekkoltunk és elkezdtük keresni anyáékat. Körbenéztem a sok papíron amin nevek álltak. Az egyiken megakadt a szemem: Sophie és Lilly. Anya és apa hevesen integettek nekünk. Lil-lel összenéztünk ledobtuk a csomagjainkat és odaszaladtunk hozzájuk. Szorosan megöleltük őket . A fiúk a cuccainkkal jöttek utánunk. Letették őket majd apuval kezet fogtak , anyut pedig megölelték. Niall remegett mint a nyárfa levél, de minden félelme szerte foszlott mikor apu küldött felé egy mosolyt. Zayn teljesen magabiztos volt.
-Jó napot!-állt apa elé és kezet ráztak-Zayn Malik.
-Andrew Morgan és a feleségem Jasmine.
-Örvendek-mondta Niall.
-Na de siessünk haza az öcsétek a nagyival van és nem tudom meddig bírja az öreg.
-Van egy öcsétek?-kérdezte Niall meglepődve.
-Igen , 2 éves ezért is felejtjük mindig elmondani, bocsi-simogattam meg a kezét , ő pedig egy puszit nyomott a hajamba. Apu kissé rosszul nézte, de ez várható volt. Anyu meg szúrosan ránézett apura. Beültünk, jobban mondva benyomorogtunk a kocsiba és úgy mentünk haza. Kibámultam az ablakon és néztem az ismerős környékeket. Niall folyton kérdezgetett, hogy itt voltam-e már meg hogy mikor jövünk ide meg oda.
-Niall , fogd már be!-szólt rá Zayn.
-Jó, bocs-fogta be a száját. Én egy "köszi"-t tátogtam Zayn-nek ő pedig mutatott egy "like" jelet. Az út további része abból állt , hogy anyu és Lil végig csacsogtak.
-Sophia , te miért vagy ilyen csendes? Régen be nem állt a szád!-vont kérdőre anyu.
-Ó, higgye el most is csak úgy dől belőle a szó-nevetett anya Niall-el. Fú, anyuért már nem kell aggódnom.
-Ja, csak eléggé kifáradtan-ásítottam és ráhajtottam fejem Niall vállára.
-Értem-fordult vissza anyu- Itt is vagyunk-kötötte ki az övét. Kiszálltunk és ha jól láttam Niall és Zayn jól megfigyelték a házunkat. Kis , vagyis inkább közepesen nagy családi ház volt. Vörös téglával volt kirakva a fal, a kerítés mentén pedig tuják sorakoztak. Láttam az ablakom , amiért annyit szenvedtem , hogy az enyém legyen az utcára néző szoba. Imádtam ott ülni. Alig vártam , hogy megmutassam a szobám. Becipekedtünk , anyu kijelentette 6-kor vacsi addig mutassuk be a fiúknak a házat. A nappalival kezdtem , bár ne tettem volna. Félix a kisöcsénk éppen alkoholos filccel rajzolta össze a horkoló nagyit.
- Félix!-szóltam rá, mire a Heidi nagyi felébredt és felpattant. Igen elég fitt volt, 67 éves korára. Félix a földön végezte, majd felállt odajött hozzánk.
-Csókolom-mondta pöszén Niall-nek.
-Ne csókolomozz, fiatal vagyok én ahhoz-guggolt le Niall és lepacsiztak-Niall vagyok.
-Félix. Sophia!-ölelte meg a lábam.
-Szia kisöcsi!-guggoltam le én is és megöleltem-Figyelj , Lilly és a barátja fönt vannak a másik nappaliban. Menj , ijessz rájuk.-felcsillant a szeme és elszaladt.
-Cuki kis krapek-karolt át Niall.
-Tudom , hiszen Morgan-csókoltam meg.
-Nem láttátok a szemüvegem-tapogatózott Heidi nagyi. Odanyújtottam neki a kis asztalon lévő szemüvegét. Imádtam ezt a nőszemélyt. Egyszerűen fényt hoz a világomba. Megakartam ölelni, de hirtelen elkapta a kezem.
-Mikor?-mutatott a gyűrűmre. Upsz , elfelejtettem levenni. Persze , hogy ez az első dolog amit kiszúr, nem az hogy egy lélegzetelállító pasival az oldalamon jövök haza nem is tudom hány hónap után.
-Talán egy hete..-néztem fel a szöszire. Megvonta a vállát.
-Cöhh, de jó ízlése van itt valakinek-nézett végig Niall-ön. Körbejárta, jól szemügyre vette.
-Volt kitől örökölni-most már tényleg meg tudtam ölelni.
-De kis csinik vagyunk-nézett végig egybe ruhámon. Hát igen amikor elmentem , még tornacsukában meg farmerben indultam a reptérre. Ahogy telt az idő, átváltottam egy kissé nőiesebb formába. Azért a tornacsuka gyűjteményem még meg van.
-Köszönöm-pördültem egyet.
-És hogy hívnak?-fordult Nialler felé.
-Niall Horan-mondta azon az elképesztően lágy hangján.
-Értem , szóval ír mi?-kérdezte a nagyi, mire Niall bólintott- és egy énekes vagy ugye bár?-tette csípőre a nagyi a kezét.
-Igen , de ezt honnan tudja?
-Hallatszik a hangodon. Volt már nekem elég dolgom énekespacsirtákkal.
-Ő, köszi nagyi meg minden , de most megmutatnám a ház többi részét is-húztam a kezénél fogva Niall-t.
-Wow, fura egy nagyid van , olyan mint az enyém.
-Hát nem normális, az egyszer biztos-nevettem. Felmentünk a lépcsőn . A nappaliba érve megtaláltuk többieket. Zayn éppen Félix elől menekült, Lil pedig a kanapén fetrengve röhögött.
-Hát itt meg mi folyik.
-Csiga!!-ugrott Félix Zayn fejére.
-Félix azt hiszi Zayn haja egy csiga!-mondta röhögve Lil.
-OKééé-húztam el a szót. Berángattam Niall-t a szobámba. Körbenéztem és annyi boldog emlék tört fel. Niall arcáról annyit vettem le, hogy tetszik neki. Odafordultam és megcsókoltam. Egyre vadabbul téptük egymást, mire Niall ledöntött az ágyamra. Már majdnem lehúztam a pólóját, amikor nyilt az ajtó...
- Nagyi, nagyi állj! Majd később megkeressük a szemüvegedet - hallottam Lil hangját.
- Nem nekem most kell. Engedj be oda! - nagyi, mint mindig most is makacskodott, s végül sikerült is legyőznie Lil-t és berontott a szobámba - Sophia itt vagy? Nem láttad a szemüvegemet? Megint elhagytam valahol - hála Istennek! Nincs rajta a szemüveg. Niall villámgyorsan visszahúzta a pólóját és feltápászkodott az ágyamról - Hát ti meg mit csináltok? - hunyorgott a nagyi, ugyanis a szemüvege nélkül csak elmosódott foltokat lát.
- Csak leesett az egyik gyerekkori poszterem az ágyam mögé és próbáltuk kiszedni - nagyon reméltem, hogy nem voltam túl átlátszó, de nagyi bólintott, így megnyugodtam.
- Szóval nem láttad? - türelmetlenkedett.
- Nagyi ott van a nyakadban - tettem fel rá nyakában lógó szemüvegét.
- Hát mért nem szóltatok eddig? - nézett megrovóan Zayn-re és Lil-re - Amúgy is te meg ki a fity fene vagy? - sandított Zaynre.
- Ó elnézést. Zayn Malik - mondta Zayn és teljesen elpirult. Kezet nyújtott Heidi nagyinak, de ő csak tovább méregette, majd ügyet sem vetve a felé nyújtott kézre Lil felé fordult.
- Gyere unokám, beszélgessünk - mosolygott vészjóslóan. Már épp kezdtem megnyugodni, hogy mi megúsztok, amikor a nagyi visszafordult.
- Gyertek ti ketten is - mutatott hívogatóan Niall-re és rám - Félix, te addig szórakoztasd a fiatalembert - adott egy barackot Félixnek. Már most láttam Félix és Lux milyen tökéletes párt alkotnak, majd ha felnőnek. Jó tudom hülyeség ezen gondolkodni, de szerintem nagyon cukik lennének együtt. Megfogtam Niall kezét és lementünk a nappaliba.
- Szóval - ült le nagyi a kanapéra - Ti ketten. Mikor akarjátok elmondani az esküvőt anyádéknak? - kérdezte.
- Ööööö... - estem gondolkozóba. Tudtam, hogy előbb-utóbb el kell mondani nekik, de most mégis olyan ijesztőnek tűnt.
- Amilyen hamar csak lehet - vigyorgott Niall. Ez meghibbant? Eddig még azon izgult, hogy fogják fogadni a szüleim, most meg már minél hamarabb el akarja mondani nekik az esküvőt. Nem mintha én nem akarnám, mert ez eddigi életem legszebb dolga, de azért mégiscsak 19 éves vagyok és az Alkonyatból kiindulva apától nem számíthatok sok jóra. Igaz nem olyan mint Charlie, de ez talán őt is kiidegelné.
- Talán a grillpartyn kéne bejelentenünk - ajánlottam. Addig még van egy kis időm, hogy felkészüljek rá.
- Ez nem is rossz ötlet - mondta Niall, majd maga felé fordított és megcsókolt.
- Jó. Egyes számú probléma megoldva. Ti mehettek - mondta nagyi, mint egy ügyvezető - Most jön a kettes számú - azzal Lil felé fordult, aki segély kiáltóan nézett rám. Imádtam a nagyit, de mindenkinek a lelkébe látott és Lil is tudta, hogy el kell mondania az egész sztorit. Arra pedig nem volt valami büszke és ezeknek a beszélgetéseknek általában veszekedés lett a vége. Suttogtam neki egy bocsit és egy hajrát, majd kirángattam Niall az udvarra, hogy megmutassam neki a kertet. Gyönyörű kertünk volt. Volt egy kis tavacskánk, mellette egy nagy fa, amire mikor még gyerekek voltunk apa épített egy kis házikót. Mennyi minden változott azóta. De a hintaágyunk és a trambulinunk is meg volt még. Nyáron néha csak kifeküdtem ide és néztem a felhőket.
- Gyere - húztam Niall-t a trambulin felé.
- Trambuliiiinnn!!!! - kiáltott fel és innentől mér nem kellett húznom, szaladt ő magától is. Egy mozdulattal levette a cipőjét, majd már a trambulinban is termett. Olyan magasakra ugrált, ami még trambulinnal is lehetetlen. De végül is ő Niall James Horan. Én is bemásztam mellé a trambulinban. Ekkor felkapott a hátára és körbe-körbe szaladgált velem a trambulinban. Mikor teljesen kifáradtunk elterültünk a trambulinban.
- Máris imádom ezt a házat, a családodat és persze téged is mindennél jobban - hajolt fölém és megcsókolt - Gyönyörű esküvőnk lesz és még gyönyörűbb életünk! - mondta és a szemei ragyogtak. Én is teljesen elérzékenyültem és már majdnem mondtam volna, hogy annyira szeretlek, amikor valaki megszólalt a hátunk mögött.
- Milyen esküvő? - hirtelen hátrafordultam és apa állt mögöttünk kidülledt szemekkel.
*Lil szemszöge*
- Lily? Nem akarsz nekem elmesélni valamit? - nézett rám nagyi kérdő tekintettel
- Mire gondolsz nagyi? - próbáltam megnyugodni végül is ez nem a világ vége csak a nagyi.
- Mondjuk arra, hogy hogy lett a Harry gyerekből Zane vagy tudja a fene hogy hívják.
- Nagyiiii Zayn - mondtam dühösen.
- Ugyan mindegy kicsikém, annyi fiúnevet kell még nekem megjegyeznem. Ez az egy nem számít.
- De igenis számít nagyi és nem értem miért vagy ilyen vele. Semmit nem csinált és máris gyűlölöd - egyre jobban kezdett bennem felmenni a pumpa.
- Jó, akkor meséld el szépen mi lett Harry-vel, akit annyira szerettél nyár elején, mint ahogy leírtad nekem emailban. És akkor már azt is elmagyarázhatnád nekem, hogy amióta kihozták a címlapok, hogy szakítottatok, miért nem válaszoltál nekem - fonta karba a kezét. Kellett nekem emailozni vele!! Fúúú..
- Nagyi ez bonyolult.
- Én nem kérek tőled semmi mást, csak mond el mi történt. Tudod, hogy nem mondom el senkinek , de legalább én tudjak róla. És tudod, hogy megmondtam, hogy addig nem lesz semmi baj, amíg engeded nekem, hogy segítsek. De mikor egy újságból kell megtudnom, hogy a kisebbik unokám szakított a pasijával, hogy szleng nyelven mondjam, aztán meg beállít egy másikkal, akkor már gondok vannak.
-Uhh-fújtam ki a levegőt és belekezdtem. Elmeséltem onnan, hogy Harry mást szeretett és nekem is Zayn kezdett el tetszeni, és ezért szakítottunk közös megegyezésen. Utána pedig, hogy Zayn is szakított a barátnőjével és nagy nehezen összejöttünk. Az édes-hármasnál kissé elgondolkodtam, de aztán inkább kihagytam .
-És hogy van Harry?-kérdezte már kevésbe szigorúan.
-Meg van ,szegény magányos-biggyesztettem le az alsó ajkam.
-És te hogy állsz vele?
-Hát, erős még a kapcsolatunk, tehát többet jelent mint egy átlag barát-próbáltam finoman megfogalmazni, hogy igen szakítottunk, de azért még megdugott egyszer. Hát igen , ez így elég durva lenne szegénynek.
-Ühümm-húzta föl szemöldökét- Ezt pontosan , hogy érted?
Ó, hogy a jó büdös, kell ennek a nőszemélynek ilyen okosnak lennie! Ebből sehogy se jövök ki jól...
-Hááát-néztem körbe a szobában.
-Ahha, tehát nem akarod elmondani, biztos valami amit el akarsz rejteni az ágyad alá mi? Na mondd csak el a nagyinak! Nyugi nem köplek be anyádnak.
-Így görbülj meg!-nyújtottam oda a kisujjam.
-Hova görbüljek ,nem láttad még a hátam?-fordult oldalra és megmutatta nekem csontos, görbe hátát. Hát enélkül a kép nélkül is tudtam volna élni....
-Jó-fújtam ki a levegőt- rávezetlek úgy jó?-néztem rá kérlelően. Bólintott egyet.
-Tudod , van amikor egy fiú és egy lány- tisztára úgy éreztem magam mint egy felvilágosító órán- együtt vannak-itt rám nézett egy "komolyan?" fejjel-és van , hogy a legjobb haverjuk is benne van...-próbáltam célozgatni a fejemmel is.
-Azt a réz fán fütyülőjét lányom , téged aztán tudnak kényeztetni-kapott a szívéhez-majdnem szívrohamot kaptam!
-Hát igen-égett az arcom ,de annyira , hogy tükörtojást lehetett volna sütni rajta.
-Hát azt hiszem , kincsem megfogtad az isten lábát-dőlt hátra a fotelben-vagy nem is lábát?-vigyorodott el perverzen.
-Nagyi!-pattantam fel-Lezártuk a témát, kész vége megtörtént!
-Jó, de máskor szólj ha két ilyen fiúval hancúrozol!-bökött az ajtó felé.
-Honnan tudod hogy Harry hogy néz ki?-fontam össze a karomat. Irtó furcsa volt hogy ilyenről beszélgetek a nagyimmal , de ez most kevésbé érdekelt.
-Tudod létezik egy olyan dolog , hogy internet-bökött a laptop felé az asztalon.
-Na jól van , szia nagyi!-fordultam meg és kisétáltam az ajtón.
2012. november 25., vasárnap
21.fejezet
Na halihó! Itt a rèsz , és csak annyi , hogy aki az elejét is olvasta, annak bocsi, de elveszett az a rész meg az ausztráliai útból, amikor Alli kórházba kerül, nem tudom , hogy sikerült, de bocs és majd megkeresem :D amúgy csak úgy megjegyeznèm , hogy a vége felé a Lilla írta XD (bocs Petyó :DD )
*Lil szemszöge*
Mikor hazaértünk Harry és Alli bedőltek az ágyba. Nophie hagytak egy üzenetet, hogy elmentek reggelizni, úgyhogy felmentem Zayn-hez.A kis édesem még mindig szunyált. Én gyorsan odaosontam a géphez és megnéztem facebook, twitter, instragram-ot meg minden fontos dolgot.
- Jééé .... - néztem tátott szájjal a facebookom. 1000 ismerősnek jelölés, 564 üzenet és 7000 értesítés. Jó régóta nem lehetettem. Előtte örültem, ha egy hétig nem mentem fel és utána volt egy értesítésem... - Hát itt meg mi... történt? - bambultam a gépet.
- Mi van, cica? - jött oda mögém Zayn.
- Jó reggelt. Azt hittem még alszol - fordultam vele szembe.
- Háát.... úgy volt, de aztán kinyitottam a szemem és rájöttem, hogy már 10 óra - nevetett, majd a facebookomra pillantott - Huhuu, de érdekelt személyiség lett valaki - vigyorgott.
- Én sem értem....
- Aki ilyen hírességekkel kavar - igazgatta a haját.
- Hogy valakinek mennyire megnőtt az egója reggel - csóváltam a fejem, de aztán beállt egy szexi pózba, úgyhogy muszáj volt elröhögnöm magam - Szerintem ezt a napot arra áldozom, hogy visszajelöljek mindenkit, megnézzem az összes üzit és értesítést. - nézegettem még mindig a hatalmas számokat.
- Te azt mind el akarod olvasni? - nézett rám felhúzott szemöldökkel.
- Igen, hidd el tudom milyen érzés, amikor küldesz üzit és a másét elolvassák a tiédet meg nem..... én azt akarom, hogy mindenki boldog legyen, hogy visszajelölöm, meg stb.
- Egy idő után lehetetlenné válik. Tapasztalatból mondom.
- Tudom, de, amíg tudom, csinálom.
- Ezért szeretlek én. DE ettől még kicsit hülyeségnek tartom - nevetett Zayn.
- Segítesz? - néztem rá bociszemekkel - Úgy sincs más dolgod ma, vagy igen?
- Öhh.. őszintén? - bólintottam - Nincs - adta be a derekát - Jól van te állj neki, én reggelizek aztán jövök - nyomott egy csókot a számra, majd lerohant. Én pedig hozzáláttam. Zayn-nek igaza volt, nem volt könnyű munka.Még csak a 10. üzenetnél tartottam, de már kezdtem unni.
- Na hogy birod? - jött be Zayn.
- Jól - szedtem össze magam - Fenéket, hogy bírnak az emberek ilyen hosszú regényeket írni olyanoknak, akiket nem is ismernek?? - néztem fáradtan a laptopra.
- Nyugi, gyere segítek - azzal átvette és átrendezte az embereket, akiket nem ismerek egy csoportba, így csak egy üzit kellett írnom, amit mindenki lát.
- Te egy zseni vagy - mondtam.
- Tudom - vigyorgott - Jéé, ő az anyukád? - nézett egy üzire, ami tényleg anyától jött - Huhuu nézzük meg mit írt?
- Mi? Zayn ne! - próbáltam elvenni tőle a laptopot, de nem engedte.
- "Kedves Lil" - kezdte olvasni - "Rég láttunk titeket és nagyon hiányoztok, te is meg Sophie is. Apával olvastuk az újságokat és látom megtetszett a nagyvárosi élet, de hamarosan haza kéne jönnötök. Szervezünk egy kisebb partyt, gondoltam haza látogathatnátok. És ha van barátod, illetve Sophie-nak őket is bemutathatnátok, aztán pedig megbeszéljük hogy legyen szeptembertől. Szeretlek:anya, apa." - fejezte be, én pedig kikaptam a kezéből a laptopot, letettem az asztalra és elkezdtem csapkodni.
- TE.NEM.OLVASOL.BELE.A.PRIVÁT.ÜZENETEIMBE - nevettem.
- Jólvan, jólvan bocsánat, de egy másik üziben megírta mikor lesz a party és holnap után. Elmehetnénk.
- Te tényleg el akarsz menni Spanyolországba találkozni a szüleimmel? - néztem rá kérdőn.
- Ahha. Miért ne?
- És mit mondasz, ha anyám megkérdezi, hogy jöttünk össze? Először én megcsaltam veled a barátomat, aki nem mellesleg a te a legjobb barátod, te pedig a barátnődet, aztán mi Harryvel szakítottunk, mert kiderült, hogy ő a nővérembe szerelmes, a te barátnődről pedig, hogy drogozik. Ja és akkor még nem is beszéltem erről a Conr-Niall-Harry dologról - néztem rá komolyan.
- Megoldjuk - vonta meg a vállát - De szerintem ennyi dráma után, ránk férne egy kis nyaralás, és Sophie-ra meg Niall-re is ráférne, hogy kettesben legyenek egy knicsit. Távol Harry-től. Arról nem is beszélve, hogy Corn már menyasszony. Erről is be kéne számolnia a szüleinek, mielőtt az újságokból tudják meg.
- Igazad van.
- Mikor nem? - vigyorgott - rendelek jegyeket, te szólj Nophie-nak.
- Rendben - álltam fel.
- Nono - azzal visszahúzott az ölébe és a szenvedélyesen megcsókolt.
- Na mostmár tényleg megyek, mert nem fogunk tudni leállni.
- És az baj? - nézett rám.
- Nem, de nem lenne szerencsés, ha valaki épp most akarna kérni valamit. Nem először fordulna elő. Ebben a házban nem lehet tudni.,
- Jóhh, de kárpótolnod kell.
- Tudom- vigyorogtam ,majd leszaladtam a lépcsőn, és mint egy őrült elkezdtem keresni a telefonom.- Hova a fenébe tűnt? Istenem, hogy mindig elhagyom.
- Hát te mit keresel? - szólalt meg a hátam mögül Harry.
-A telóm, nem láttad?
- Nem, bocsi
- És te hogy hogy nem alszol? - kérdeztem, miközben tovább túrtam az egész kanapét.
- Folyton RÁ gondolok - hajtotta le a fejét.
- Harry.. - egyenesedtem fel - Tudod, hogy nem szabad. Már menyasszony.
- Tudom, de nem megy. Nem tudom ilyen gyorsan elfelejteni. - annyira sajnáltam és tudtam, hogy szüksége lenne valakire, aki boldoggá teszi, de nem tudtam, hogy jelenleg ki lenne az. Nem akartam, hogy olyan legyen, mint, mielőtt mi összejöttünk. Igazából kezdtem rájönni, hogy mindig szüksége van valakire, aki irányítja. Először ott voltam neki én, aztán Corn, de most senki és ezért kezd visszaesni. Nem szóltam semmit, csak odamentem hozzá is megöleltem.
-Képzeld, utazunk Spanyolba-ugrándoztam.
-Én nem megyek-indult el a konyha felé fapofával.
-Mi? Mi az hogy nem jössz?-siettem utána.
-Nincs kedvem-vonta meg a vállát.
-Mi az hogy nincs kedved?-estem kétségbe, mert ha itt hagyom egyedül tuti valami baromságot csinál.
-Egyszerűen nincs, és úgyis kell segítenem Lou-éknak az esküvő szervezésben.
-Jó-fújtam ki a levegőt- DE!-hangsúlyoztam- ha bármi baromságodról tudomást szerzek, esküszöm felpofozlak, de úgy hogy egy hétig beszélni se tudsz. Tényleg , hogy van az orrod?-váltottam aggódó stílusba.
- Már jobban, de ezzel nem tudok csajozni az biztos - nevetett.
- Jajj, dehogyisnem, sőt még jobban - boxoltam vállba - De, hallottad mit mondtam, ugye?
- Igen - sóhajtott.
- És komolyan gondoltam, szóval megígéred, hogy jól viselkedsz?
- Ígérem - bólintott.
-Na, akkor én felhívom a többieket-találtam meg a telóm a konyhában. Felkaptam és tárcsáztam Sophie-t.
-Vedd már fel..-doboltam a lábammal, és felvette- na végre! Szia!
-Szia, mizu?-hallottam nővérem hangját.
- Anya írt üzit, hogy holnapután rendeznek egy partyt és szeretnék, ha hazamennénk. Azt is leírta, hogy ha van barátunk mutassuk be. Túl sokat olvasnak újságot, úgyhogy a Niall-ös dolgot el kéne mondanod nekik, mielőtt azt is onnan tudják meg.
- Jajj... - gondolkodott el- Szerinted mit fognak szólni?
- Hát, anya örülni fog neki, ugyan lehet kicsit túl aggódja magát, de vele nem lesz gond. A nagyobb falat apa. De ha megismeri Niall-t, majd megbékél vele. Végül is kb ugyanannyit esznek
- Ez igaz - értett egyet Corn - szóval akkor irány Spanyol?
- Bizonybizony.
- Tényleg hányan megyünk?
- Szerintem csak négyen.
- Elhozod Zayn-t is?
- Igen. Kicsit legalább még szokjuk egymást meg amúgy is nagyon meg akar ismerkedni anyuékkal. Már intézi is a jegyek foglalását.
- Oké, akkor sietünk haza és pakolás. Niaaaall holnap indulás Spanyolbaaaaaaaaa - sikította és el tudtam képzelni, ahogy ott ugrál Niall előtt bárhol is legyenek - Ugye holnap megyünk? - tette hozzá
- Ahha. Legalább lesz egy kis időnk még beszélni anyuékkal a "nagy" buli előtt.
- Huhh, kíváncsi leszek rá. Na bocsi, de most mennem kell, mert meghozták a reggelinket. Niall elhozott egy étterembe, mert szerinte a reggel is van olyan fontos, hogy étterembe kelljen menni. Na mindegy, otthon tali - nevetett.
- OKés, sziaa - tettem le a telefont.
- Na minden oké? - kérdezte a mellettem álló Harry.
- Persze, épp reggeliznek.
- Még mindig? - nézett Harry az órára - Már egy órája elmentek.
- Niall étterembe vitte - mondtam halkan.
- Ha az én barátnőm lenne... nem inkább úgy mondom, hogy én a barátnőmet ágyba reggelivel köszönteném és százszor sőt ezerszer elmondanám neki, hogy milyen gyönyörű - nézett a távolba.
- Nekem sosem hoztál ágyba reggelit - vágtam be a durcát.
- Jajj, ne haragudj! Tudod, hogy nem vagyok ilyen, csak most valami romantikus kirohanásom van, ami elég ijesztő. Asszem iszom valamit.
- Felejtsd el! Harry téged nem lehet itt hagyni. Most rángattalak ki teljesen másnaposan egy kemény buli helyszínéről, erre alig múlt 10 óra, te máris inni akarsz - csóváltam a fejem.
- Pontosan.. vizet - mosolygott, majd elővett egy poharat és megtöltötte vízzel - Ne félj, nem vagyok hülye. Azért még tudom, hol vannak a határok. Ma biztos nem megyek buliba.Főleg, mivel pár napig ez lesz az utolsó estém, hogy egy házban aludhatok... szóval vele. Uramisten miket beszélek, hagyjuk inkább. De holnap megkezdődik a kemény bulizás.
- Jajj, Harry. Ma nagyon fura vagy, mint aki beszívott. Menj ki egy kicsit a levegőre. És a piához visszatérve, tudd hol a hatát, mert megígérted fél perce. Rémlik?
- Igen. Na most kimentem kicsit, talán tényleg jót tesz - azzal a terasz felé vette az irányt. Én pedig visszamentem Zayn-hez.
- Naaaaa, megvannak a jegyek? - feküdtem mellé az ágyra.
- Aaahha - nyújtotta el - Holnap reggel 6 óra, első osztály. Csodás utunk lesz - vigyorgott - Ja és megnéztem. Elég nagyok a WC-k két embernek.
- Te kis kanos-nevettem.
-Azt hittem már megszoktad-ölelt át a derekamnál.
-Bocsi, de te még Harry-nél is túl teszel... minden téren...
-Ezt eddig is tudtam -nyomta száját az enyémre.
-El is felejtettem a kárpótlást-döntöttem le az ágyra.
-Tényleg-vigyorgott és a pólóm aljához nyúlt, mire én rácsaptam a kezére.
-A-a , ma én irányítok- húztam le a pólóját.
-Ahogy a hölgy akarja - tette feje mellé a kezeit.
-Mindjárt más-kacsintottam és végigsimítottam a kockás hasát. Lehúztam a pólómat, ő pedig gyönyörködhetett, mivel a melltartóm is erre a sorsra jutott. Lefogtam a kezeit és úgy csókoltam . Persze, nem bírta ki és mivel erősebb is volt nálam megfordította a helyzetünket.
-Nem bírtam ki- vigyorgott és megint az őrületbe kergetett azzal hogy a felsőtestem puszilgatta.
-Tudtam , hogy nem fogod...-elcsuklott a hangom amikor elkezdte lehúzni a gatyám. És mint mindig történtek a dolgok ;D
*Corn szemszöge*
Már egy órája itt ülünk az étteremben. Nem hiszem el, szerintem Niall az egyetlen ember aki reggel étterembe hoz és annyi kaját rendelt , szegény pincérnő alig bírta el a tányérokat. Idegesen doboltam az asztalon , mivel Niall még egy kört kért. Észrevette , hogy idegesen dobolok és a távolba meredek.
-Baj van?-kérdezte teli szájjal.Nem válaszoltam ezért lenyelte a falatot és úgy kérdezte- Valami gond van?-tette kezét az enyémre. Sóhajtottam egyet.
-Hát mondjuk az, hogy egy órája itt ülünk én meg 20 perc alatt megkajáltam, de te még mindig éhes vagy..-motyogtam , nem akartam gonosz lenni... annyira.
-Sajnálom, csak nagyon ideges vagyok-hajtotta le a fejét.
-Miért?-emeltem fel a fejét és a szemébe néztem.
-Hogy mit szólnak hozzám a szüleid...-motyogott .
-Jajj te! -mosolyogtam rá bíztatóan- 1000% hogy szeretni fognak-simogattam a karját.
-Biztos?
-Hogy bizonyítsam be hogy tuti?-itt felkapta a fejét és elvigyorodott.
-O-o , mit tervezel?-kérdeztem riadtan.
-Mikor is megyünk spanyolba?
-Holnap-feleltem félve.
-Akkor ma tarthatnák egy olyan páros napot, tudod sétálgatunk kézenfogva és mindenki tudtára adjuk hogy együtt vagyunk..
-Ennyi?-könnyebültem meg.
-Mért mire számítottál?-kérdezte sejtelmesen.
-Semmi-vágtam rá- akkor induljunk -álltam fel és magamhoz híven levertem egy poharat. A pincérnő odajött és összeszedegette a szilánkokat.
-Nagyon sajnálom-segítettem neki.
-Jajj , dehogy-mosolygott , aztán felnézett Niall-re és egy gondterhelt arcot vágott. Én egyből vágtam a szitut.
-Nyugi, csak ideges, következőre majd leállítom.
-Köszi-könnyebbült meg- Amúgy ő nem Niall Horan az 1D-ből?-suttogta. Ránéztem Niall-re és ő egy féloldalas mosolyt villantott, mivel gondolom meghallotta.
-Igen-suttogtam mosolyogva.
-És te vagy a barátnője?-kérdezte.
-Igen...-mondtam sejtelmesen.
-Hát ez nem volt meggyőző.
-Igazából , már eljegyzett , de shh-tettem ujjamat a szám elé.
-Nyugi-kuncogott- gratulálok, egy mázlista vagy...
-Talán szereted őket?
-Nagyon-mosolygott kissé elpirultan. Felálltam és őt is felsegítettem a guggolásból.
-Niall - nézett fel rám a szöszi- ő itt...-ránéztem a csajra , de nem tudtam a nevét.
-Lucy-mondta szendén
-Jajj bocsi el is felejtettem bemutatkozni , Sophie-fogtunk kezet-Igen Lucy, és képzeld szeret titeket-célozgattam, de nem vette az adást.
-Hello-fogtak kezet , és Nialler tovább tömte magát rántottával.
-Képzeld, szegény halálra dolgozza magát miattad.
-Elnézést-mondta végre érthetően.
-Semmi gond-mondta Lucy elpirulva. A tervem az volt, hogy Niall majd elhívja hozzánk és hátha megtetszik Harry-nek, mivel mondjuk meg elég szép volt.
-Na jó akkor majd én - néztem rosszallóan Niall-re- Lucy, nincs kedved benézni majd hozzánk?-kérdeztem mosolyogva, ő pedig hevesen elkezdett bólogatni. Elővettem egy cetlit és ráírtam a számom.
-Itt a számom, hívj ha ráérsz és majd dumálunk-nyomtam a kezébe a cetlit- Na gyere te kis éhenkórász, indulás van-kezdtem el húzni Niall-t a székről, kevés szerencsével.
- Na. gyere. már. te...... - rángattam a kezét.
- De még nem végeztem - nyafogott.
- Niall! Itt hagylak! - fenyegettem.
- Jójó megyek már - mondat és telepakolta a száját még, amivel tudta.
- Köszi mindent, Lucy. Majd hívj, ha átjönnél.
- Persze, sziasztok.
- Sziaa -integetett Niall teli szájjal.
- Komolyan mondom olyan vagy, mint egy gyerek - mondtam, mikor kiléptünk az utcára.
- Nem pont ezért szeretsz? - nézett rám.
- Nem. Na jó igen. - adtam be a derekam, mire közelebb húzott és megcsókolt a zsúfolt utca közepén. Láttam, ahogy Lucy mosolyogva kukucskál ki az ablakon.
- Nagyon szeretlek - nézett mélyen a szemembe a szöszi, miután elengedett.
- Én is. - vigyorogtam - Na hova menjünk?
- Huhuu van egy ötletem - lelkesedett be.
- Igen?? És elmondod?
- Nem.
- Légysziii - néztem rá kiskutyaszemekkel és csak egy kicsi kellett már hozzá, hogy meghassam, de végül összeszorította a száját.
- Meglepi - vigyorgott gonoszan.
- Chh - ciccentettem, de aztán megfogtam a kezét és hagytam, hogy vigyen amerre akar. Végül a parkban kötöttünk ki - Naa most már elmondod mit fogunk itt csinálni?
- Nem. De hogy izgisebb legyen, bekötöm a szemed.
- Azt már nem! Niall vidd innen a kezed. Héjj - ő győzött, s a sálammal bekötötte a szemem, majd újra megfogta a kezem és maga mellett vezetett.
- Nyugi, már mindjárt ott vagyunk - pár lépés után megállított, de még nem vette le a kendőt a szememről. Egyszercsak valami puha és szőrős nehezedett a vállamra - Ne mozdulj - suttogta. Óvatosan levette a kendőt a szememről. Oldalra pillantottam és egy kis mókus volt a vállamon.
- Add ezt neki oda - nyújtott nekem egy padon ülő néni egy mogyorót. Én lassan emeltem a kezem a mókus felé, aki amint odaértem kikapta a kezemből a kaját, majd lefutott a kezemen, egyenesen a földre.
- Kis mohó - nézett utána nevetve Niall.
- Mint te - pusziltam meg. Ezután a mókus még többször visszajött kunyerálni, sőt hívta a társait is. Istenem, de cuki volt, ahogy kikapkodta a mogyorókat a kezemből. Minr kiderült a St James parban voltunk és a néni azt is elmondta, hogy ő minden egyes nap kiül ide és eteti a mókusokat. Ezek az állatok már teljesen megszokták az ember közelségét, így gyakori, hogy maguktól a válladra vagy a fejedre ugranak. Így elképzeltem hogy sétálunk Niall-el, egyszer csak a fejemre ugrik egy mókus..... kicsit ijesztő lenne. XDD
Volt három óra, mire hazaértünk.
- Hol a fenében voltatok? - támadott le Lil, amikor hazaértünk. Összevissza rohangált. Mindig ilyen volt, amikor pakolnia kellett. Azt se tudja hol áll a feje. Én könnyen megoldottam. Bedobáltam pár cuccot a szekrényből, azt kész. Ha odaérünk úgy is az lesz az első dolgunk, hogy elmegyünk vásárolni.
- Lil, nyugi, majd amit itthon hagysz, ott megveszed. Amúgy is fogkefe meg ilyenek anyuéknál is van - támaszkodtam az ajtófélfára és úgy néztem, ahogy a rengeteg ruha szanaszét hever a szobájában.
- De azok gyerek fogkefék - mondta kétségbeesetten. Kezdtem érteni mi állt a háttérben. Félt, hogy anyuék mit fognak szólni Zayn-hez. Miért idegeskedik ma mindenki? Niall a reggelinél, most meg Lil.
- Ülj le egy kicsit, jó? - nyomtam le az ágyra - Nyugodj meg, menj el megfürödni, vegyél fel egy tiszta ruhát. Én addig összepakolom a cuccod.
- De... - kezdte.
- Nincs de. Tudom mire van szükséged. Minden rendben lesz. Na nyomás - azzal betuszkoltam a fürdőbe. Gyorsan bedobáltam a kedvenc cuccait, köztük az ugyanolyan fekete, szegecses pólónkat, majd tettem törülközőt, fürdős cuccokat és egyéb piperéket. Nagyjából el is készültem mire kijött a fürdőből.
- Ramatyabbul nézel ki, mint mielőtt bementél - néztem végig rajta. Egy szál törülközőben, vizes hajjal álldogált. A sminkje is lefolyott a sírástól.
- Ribancnak fognak tartani - nézett ki keserűen az ablakon. Fingom nem volt, miről beszél.
- Te meg miről hadoválsz? - vágtam be az értelmetlen pofát.
- Megcsaltam Harry-t... Zayn-nel... -csuklott el a hangja. Én nemes egyszerűséggel felálltam , elé léptem és megpofoztam. Tudom durván hangzik , de csak ezzel lehet visszahozni a jelenbe.
-Ezt most mi... óóó-esett le neki- Azért kisebbet is üthettél volna..-simogatta az arcát.
-Bocs-mosolyogtam rá cukin- mit volt ez nagy, tiszta kicsit ütöttem!- röhögtem.
-Hát nem éppen-vágta be a durcát, támadt egy remek ötletem.
-ZAYN!! Lil itt rohangál törülközőben!-ordibáltam le az emeletről . Hallottam egy csattanást, de fogalmam se volt mi történt. Aztán hangos dobogást hallottam , mint mikor valaki felszalad a lépcsőn , ami valószínűleg Zayn volt.
-Sophie , ha szórakozol ve..-nyitott be az ajtón. Elléptem Lil elől így egymásra talált tekintetük. Amint Zayn megpillantotta Lil-t , odaszaladt és átölelte.
-Ahww..-olyan cukcsik voltak ( Specielbe küldeném Lillának és Boldinak XD-Zsó) . (thanks XDD szerk.:Lil)
-Sophie!-szóltak rám idegesen, mivel megtörtem a "varázst".
-Bocs, bocs..-hátráltam ki a szobából - Na a mai jó cselekedet is megvolt - dőltem az ajtónak miután becsuktam. Elgondolkoztam azon, amit Lil mondott, de végül úgy döntöttem nem mondom el Harry-nek. Majd Lil elmondja ha akarja, meg már amúgy is a múlté - Na akkor most lehet rosszalkodni - tértem vissza előző gondolatmenetemhez és elindultam megkeresni Niall-t. Először (természetesen) lenéztem a konyhába, meg ha már ott vagyok a nappaliba is, de nem volt egyik helyen sem, így felszaladtam a hálóba.
- Niall... - kukucskáltam be, amikor egy repülő alsógatya talált pofán.
- Azt ideadnád So? - nyújtotta a kezét.
- Semmi bocsánat? És amúgy is mióta hívsz te So-nak? Így csak Lil szokott. - mondtam, majd elkezdtem az alsógatyáját a levegőben lóbálni, s vártam a válaszát.
- Jó, ne haragudj, de add már ide - én magasra feltartottam, ő pedig ugrándozni kezdett. Vicces volt, mert kb egyforma magasak voltunk, most mégsem érte el - Corn - szólt rám.
- Mi a baja ma mindenkinek? - vágtam le a gatyát a földre- Lil is te is.... Mi a fenén izgultok ennyire?
- Nem tudom, csak... nem mindegy, hogy hogyan mondod el a menyasszonyod szüleinek, hogy a 19 éves lányukat egy éven belül feleségül akarod venni. Azt se tudom mit illik ilyenkor felvenni, öltönyt vagy lazább cuccot....
- Niall, Niall, nyugi - leültettem mellém és megfogtam a két kezét - Megígérem, hogy imádni fognak és ha meglátják mennyire szeretlek, megértik majd miért akarok hozzád menni feleségül - néztem mélyen a szemébe, s láttam, hogy sikerült megnyugodnia. Majd olyan mértékű hála jelent meg a szemében, hogy ledöntött az ágyra.
- Most akarlak - mondta felhevült tekintettel.
- Jó, mert az elkövetkezendő pár napban... egy kicsit vissza kell fognunk magunkat - mondtam vészjóslóan.
-Ne kérj tőlem lehetetlent - csókolgatta a mellkasom, majd lehúzta a pólómat és már a melltartómnál járt a keze. Hagytam neki, hogy irányítson. Én is lehúztam a pólóját, majd szenvedélyesen csókolgatni kezdett. Először a számat, a nyakamat, a melleim, majd egyre lejjebb és lejjebb......
Mikor végeztünk lihegve feküdtünk le az ágyra.
-Nem fogom kibírni-mondta Niall és megcsókolt.
-Pedig muszáj lesz, mert nálunk nem csinálhatjuk-simítottam meg az arcát, majd betakaróztam.
-Remélem nem maradunk sokáig...-dörmögte a fülembe.
-Sajnálom-suttogtam a szájába és megcsókoltam.
-Éhes vagyok- mondta miután elváltunk.
-Már megint?-kérdeztem idegesen , mert már kezd kiborítani, hogy mindenki izgul és eszik meg nyávog.
-Igen.
-És mit akarsz?-kezdtem kikelni az ágyból.
-Téged!-húzott vissza. Elröhögtem magam.
-Ne ijesztegess itt engem -ültem a csípőjére.
-Elnézést-ült fel és megcsókolt.Ledobtuk a takarót az ágyról. Végig simogatott, amitől folyton megborzongtam. Elkezdte a nyakamat csókolgatni .
-Istenem...
-Szólítottál?-nézett rám vigyorogva.
-Niall!-csaptam meg a karját röhögve.
-Muszáj volt!-puszilgatta a hasam , ami nekem nagyon csikis volt ezért elkezdtem röhögni, eléggé hangosan.
-Srácok! Jöttök vacsizni?-szólt be Zayn, szerencsénkre be volt zárva az ajtó.
-Persze, csak öhmm... még el kell pakolnunk vala...-csuklott el a hangom mivel Niall megint a nyakamat csókolgatta.
-Ja , majd ha befejeztétek gyertek, és ne olyan hangosan!- szaladt el röhögve.
-Ez meg van húzatva-néztem az ajtóra.
-Hát nem vagy a leghalkabb-simította végig a hátam. Mikor felé fordultam megcsaptam a hajam végével.
-Igen? Tudod , túl jó munkát végzel..-simítottam meg a kockás hasát. Igen , már eléggé kockás mivel járok kondiba futni és Niall mindig jön velem ,csak ő súlyzózik.
-Te se panaszkodhatsz-haladt egyre előrébb a keze.
-Pedig te nem vagy a leghangosabb-pusziltam meg az arcát.
-Mért most kezdjek el sikítozni amikor elmegyek?
-Héjj-csaptam meg a kezét- Nem vicces..De ha akarod megpróbálok csendesebb lenni.
-Nehogy! Tudja csak mindenki !-csókolt meg hosszan.
-Most vagy kaja után folytassuk?
-Nagyon hízelgő a most, de inkább kaja után, mivel kifáradtam kissé-túrt a hajába.Istenem,mèrt csinálja ezt velem?
-Nem bírom!-fogtam meg a tarkójánál és megcsókoltam. Annyira , de annyira szívdöglesztő volt, hogy azt kifejezni nem lehet.
-Na akkor , most játsszuk azt amit te játszottál régen , és várnod kell.
-Ahhhj- fontam össze karjaimat és bevágtam a durcát.
-Na gyerünk!-kelt föl az ágyról. Felkapott egy alsót meg egy pólót és késznek nyilvánította magát.
-Nem jössz?
-Nincs kedvem felöltözni-ültem az ágy szélén.
-Akkor majd én..-kezdett el kutatni a ruháim között.
-Oké, köszi-rakott mellém egy bugyit és egy melltartót. Az elsőt felvettem magam, a melltartót pedig odatartottam az arca elé.Vette az adást és bekapcsolta nekem.
-Jobban tetszik nélküle-simult hozzám.
-Te kezdted-húztam föl a vállam. Megfogott egy fekete pólót, ami történetesen az ugyanolyan szegecses volt mint Lil-é. Rám húzta majd egy melegítőt feltornáztam magamra. Kinyújtottam a karom , jelezve , hogy vegyen fel a hátára. Sóhajtott egyet és felkapott.
-Tudod, hogy nehéz eset vagy?-fordult hátra.
-Tudom -vigyorogtam- és te tudod hogy szeretlek?-pusziltam meg a fülét.
-Ebben az egyben biztos vagyok-és leértünk a konyhába. El és Alli nagyban főztek Lil pedig Zayn-nel ült a bárpultnál. Harry Liam-mel beszélgetett , Lou pedig Kevinnel játszott a szőnyegen. Mint egy nagy család.
- Na kihancúroztátok magatokat? - nézett fel Zayn.
- Zayn, ne a gyerek előtt - szólt rá El.
- Bocsánat - vigyorgott megbánóan. Én pedig bosszúéhesen közelebb mentem hozzájuk, majd mikor már teljesen közel voltam oda suttogtam.
- Azért látom, ti sem unatkoztatok, miután ott hagytalak titeket. Lil ezalatt a póló alatt látszik, ha nincs rajtad melltartó - figyelmeztettem hugicám, majd egy gonosz vigyorral arrébb sétáltam.
*Lil szemszöge*
- Bazd meg! - kaptam a kezem a pólóm elé. Csakúgy felkaptam egy fehér toppot és nem is figyeltem, hogy nincs rajtam melltartó. Zayn meg a perverz fejével hülye volt szólni.Értem már miért bambult el folyton. A tekintete most is a pólómra irányult.
- Zayn... - emeltem fel kicsit a hangom. Így akartam utalni rá, hogy ne stíröljön ilyen feltűnően, mert a többiek is észreveszik, ha eddig nem vették.
- Ja bocsi - vigyorgott.
- Te hülye nem szóltál? - adtam neki egy tockost, de rájöttem rossz ötlet volt, mert így az egyik kezemet elvettem a mellem elől és újra teljes belátást nyerhetett.
- Kész a vacsiii - ordította el magát El.
- Mindjárt jövök - kiáltottam és indultam volna fel, amikor csöngettek. Ez mi a franc?
- Már nem menj el. Itt vannak a vendégek - VENDÉGEEK?!! És nekem erről mikor akartak szólni.
- Milyen vendégek te tudsz róla? - bújtam Zayn háta mögé.
- Nem igazán. Mindjárt megkérdezem Lou-t - azzal elindult a nappali felé, de én megállítottam.
- Várj - bújtam megint a hátam mögé és így araszoltunk Lou-ékhoz.
- Nektek meg mi bajotok? - nézett fel Lou, amikor odaértünk.
- Semmi - vágtam rá - Milyen vendégek jönnek?
- Ja csak El áthívta az egyik barátnőjét, meg a pasiját. Gondolta bemutat neki titeket is, meg már rég találkoztak. De nem mondta?
- Egy szóval sem - bosszankodtam.
- Nyugi Lil, így elsőre megnyered magadnak. Legalábbis a fiút - röhögött Zayn. Persze ilyenkor nem jön elő a perverz énje. Most a hátára csaptam rá és ekkor jött rá, hogy mögötte állok és kihasználva a helyzetet, hogy könnyebben mozogjunk a kezét a fenekemre tette.
- Jajj - emeltem a szemeim az égnek.
- Lil, ne most élvezkedj, majd fönt - vigyorgott utánunk Lou. Hátramutattam neki egy kapd be-t, majd tovább araszoltunk.
- Zayn nincs lent egy pulcsid? - kérdezte.
- Nincs, de Hazz néha szét hagy dolgokat, mindjárt megkérdezzük. Szerencsére Harry barátunkkal megint ez történt és még válogatni is tudtam, hogy melyik pulcsiját veszem fel. Eközben a többiek már leültek az asztalhoz és Zayn is odament.
- Életmentő vagy Hazz - mondtam, miközben felhúztam a vagy 3 számmal nagyobb pulcsit.
- Tudom - vigyorgott - De minek neked az én pulcsim? - kérdezte.
- Inkább hagyjuk próbáltam terelni a témát, de szétrántotta a pulcsit és bekukucskált.
- Harry - kiáltottam fel.
- Gyertek máár! Csak rátok várunk - ordította Corn.
- Megyünk - azzal bebattyogtam Harry pulcsijában és kb úgy néztem ki, mint egy csöves.
- Lil - mutatkoztam be mindenkinek. Pontosabban egy magas vörös rövid hajú srácnak és egy szőke hajú csajnak. Kicsit furán néztek rám, de végül bemutatkoztak.
- Loreen - mosolygott a csaj. Olyan vicces mosolya volt, de mindenesetre cukinak tűnt.
- Patrick - intett a fiú is. Mindketten kicsit szeplősek voltak és nem azok a prűd népség, inkább olyan mifélénknek néztek ki. Nagyon aranyosak voltak együtt. Ezt Corn is észrevette és vagy 100-szor elmondta nekik, hogy milyen cuksik. Loreen is viszonozta ezt nekik Niall-lel, így az este kb ilyen beszélgetésekből állt.
- Istenem, mennyire összeilletek - támasztotta meg a fejét Corn és őket bámulta.
- Te beszélsz? Nem is mutattad még az eljegyzési gyűrűt. - vágott vissza Loreen.
- Ja télleg - csapta fejbe magát a nővérem - Annyira imádom. Niall-nek jó ízlése van - azzal odasétált Loreenhez és vagy öt percig a kezét nézték. Nem mondom aranyosak voltak, de egy kicsit fárasztóak is. Zayn-en is láttam, hogy kezd kiidegelődni, ahogy ugyanez a többi fiúval is megtörtént,kivéve Niall-t és Patrick-et. Ők hősiesen bírták.
- Desszert - tette le az asztalra El Lou kedvencét, a répatortát.
- Nyammi - kiáltott fel Lou és ez sikerült neki kicsit felocsúdni a maga elé bambulásból. Zayn és Harry csak ennyit tudtak kinyögni:
- Na végre.... - és mélyet sóhajtottak. Egyikőjük sem bírta már sokáig.
- Nyugi srácok - súgtam mindegyikben, mivel kettejük között ültem - Szeretiek a répa tortát? - fordultam Loreenhez és Patrickhez.
- Igen, a kedvencünk. Tulajdonképpen így ismerkedtünk meg. Akarjátok hallani?
- Persze- ujjongott So. A fiúk pedig megfeszülve felkészültek a véget nem érő történetre. Épp ott tartott Loreen, amikor Patrick odaült az ő asztalához és ez amolyan elsőlátásra szerelem volt, ami szerintem írtóóó cuki, amikor Harry nem bírta tovább és felpattant.
- Zayn, nem szívunk el egy cigit? - mondta, majd már indult is az ajtó felé.
- Harry te nem is cigizel - kapta fel a fejét Corn.
- Igen, Corn jól tudod, de nem... - gyorsan a szája elé tettem a kezem.
- Nem... tudott gyakorolni a holnapi szerenádjára egy lánynak és most nagyon ideges - komolyan mondom nem jutott jobb az eszembe. Harry zavarodottan pillantott rám.
- Harry nem is mondtad, hogy van valaki. - nézett rá meglepődve és kicsit szemrehányóan Lou.
- Remélem nem megint Corn - morogta Niall, majd mikor Loreenék furcsán néztek rá, hozzátette - Hosszú történet, majd elmesélem.
- Nem, öö... - dadogott Harry - Csak, van egy lány, akivel.. nemrég ismerkedtem meg, de nem nagyon kedvel és most szerenáddal próbálom meggyőzni - hadarta teljesen elvörösödve.
- Ahhhaaa - néztek rá gyanúsan a többiek.
- Jóóó, igazából lefeküdtem vele és utána többet nem akartam tőle, de ő igen és most besétődött rámn és alahogy ki kell engesztelnem, hogy ne menjen tönkre a hírnevem - ez sem volt igaz, de már hihetőbben hangzott. A többiek is látszólag elhitték.
- És most tőlem akar tanácsot kérni gondolom? - kontrázott Zayn, hogy ő is megmeneküljön.
- Igen - bólogatott bőszen Harry.
- Na jól van, ez engem csöppet sem érdekel, menjetek gyakorolni - nevetett El.
- Rendben - örvendek a találkozásnak. Mindketten kezet csókoltak Loreennek és kezet fogtak Patrick-kel, majd kivonultak a teraszra. Én viszont úgy döntöttem maradok, mert kicsit gyanús lenne ha utánuk mennék. Loreen tovább folytatta a mesélést, amikor érdekes csörömpölésszerű hangok jöttek kintről.
- Áhh, majd én megnézem őket. Úgy is befejeztem már a vacsit. El egyszerűen briliáns szakács vagy - dicsértem - Titeket pedig örülök, hogy megismertelek és tényleg nagyon édesek vagytok együtt. Maradjatok így örökre - mondtam, majd megöleltük egymást és kibattyogtam a teraszra.
- Hát itt meg mi folyik? - néztem körbe az széttört piás üvegeken.
- Unatkozunk, ezért olyat játszunk, hogy ki tudja hangosabban széttörni az üres piás üvegeket - magyarázta Zay,majd egy újabbat a földhöz vágott.
- mond, hogy ezt nem mind ti ittátok meg? - néztem szét.
- Hát... -csuklott egyet harry.
- Isten marhái. Mint mondtam neked Harry? Vegyél vissza. Nem,hogy az első adandó alkalommal seggrészegre idd magad.Megígérted, hogy vigyázol magadra. még itt se hagytalak máris ez van - akadtam ki.
- Nyugi van, csajszi. Tudom kezelni a járművet - tényleg eléggé részeg volt, hogy ilyen szavakat használt. Muszáj volt elvinnem őket valahova, mielőtt meglátják őket így...
- Na találd ki azt a szerenádot - vigyorgott zayn.
- Ó, Corn mért vagy te Corn? - bömbölte Harry. Gyorsan odafutottam és megint befogtam a száját. Ekkor Zayn odajött mögém és megfogta a fenekem.
- Na egy ördögi hármas? - lehelete a nyakamat csiklanozta.
- Hogy mi? - néztem rá.
- Tudod a két fiú egy lány.
- Én benne vagyok - vigyorgott Harry.
- Ti meghibbantatok. Perverz állatok - próbáltam kiszabadulni közülük, de nem ment. Mindketten erősebbek voltak nálam.
- Most miért? Te se vagy az a szende kislány fajta.Szerintem élveznéd.. - azzal előre vándorolt a keze. Hihetetlenül jó érzés volt... HÉJ? HÉJ KISLÁNY ÉBRESZTŐ!! Akkor se itt mindenki előtt.
- Legalább menjünk valahova - suttogtam, miközben Zayn már a nyakamat csókolgatta.
- Jó, én indítom az autót, Lil te hozd a kabátokat, vagy ami kell, Zayn te pedig foglalj egy szobát valami hotelben - adta ki a parancsot Harry. Azzal elrohant a kocsihoz, Zayn pedig telefonálni kezdett, de éreztem,hogy közben végig engem bámul, amint megindultam befelé. Fogalmam sem volt, mit kellene ilyenkor vinni. Annyira dobogott a szívem, hogy azt sem tudtam szinte hol vagyok. Gyorsan felkaptam a kabátom, bementem a lenti fürdőbe és összeszedtem minden hülyeséget, amit találtam. Még szerencse, hogy mint mindig most is szanaszét hagytam a ruháimat, úgyhogy itt is találtam párat. Na meg persze a srácoknak is. Le kéne szoktatni őket, hogy széthagyják a cuccaikat, de ha én se tudom elpakolni őket.. Na mindegy, összeszedtem nekik is pár cuccot, felkaptam is már rohantam is ki az ajtón. Zayn és Harry már a kocsiban vártak.
- Mehetünk - ültem be az első ülésre Harry mellé. Zayn hátul foglalt helyet. Útközben odajött sz ülésem mögé és a nyakamat csókolgatta. Harry olyan gyorsan hajtott, ahogy csak tudott, így egy olyan 5-10 perc múlva megálltunk egy hatalmas hotel előtt. Gyönyörűen ki volt világítva és hát.... ne lehetett valami olcsó.
- Bejelentkezem. Várjatok meg a liftnél - mondta Harry, majd bement és mi is követtük Zayn-nel. Ez a szálloda tényleg egy álom volt. Mindenhol valószínűleg elég puha bőrfotelek voltak, a falak tele voltak tükörrel és egyszerűen káprázatos volt. Mire megtaláltuk a liftet már Harry is ott állt.
- Gyors voltál - jegyeztem meg.
- Nem csak ebben vagyok gyors - vigyorgott, majd beszálltunk a liftbe. Itt még maradt egy kis időm, mert a liftben volt egy néni és a lánya és hát előttük nem csinálhatták. Egyszerre vonzott ez az ördögi hármas ötlet, de egy kicsit féltem is tőle. Két seggrészek fickóval egy hotel szobában, akiből az egyik a volt pasim, a másik meg a mostani. Érdekes felállás. Felértünk és megkerestük a szobát. Harry szinte úgy törte be az ajtót. Mikor beléptünk Zayn lelökött az ágyra.
- Várj, várj, várj - állítottam le.
- Ne csináld! Egész eddig erre vártam - morgott.
- Csak még egy kicsit. Ehhez én még nagyon is józan vagyok. Főleg, hogy semmit nem ittam - néztem rá.
- Harry rendelj valamit inni - fordult a göndörke felé - Addig menj vegyél egy forró fürdőt. Majd bevisszük neked a piát - kacsintott. Kezdtem egy kicsit megnyugodni, majd bementem a fürdőbe, vizet engedtem és beleültem a kádba. 20 perc múlva kopogtak a fürdő ajtaján.
- Igen? - vigyorogtam. Zayn kukucskált be. Kezében egy tálcával rajta egy pezsgővel, majd jött Harry a többi itallal. Pálinka, whiskey, tequila, vodka stb.
- Nos? - néztek rám kérdőn.
- Kezdjük a pezsgővel - Zayn mindenkinek öntött, majd koccintottunk és jöhetett a többi. Egy fél óra múlva már kezdtem abba a kellemesen részeg állapotba kerülni. Ekkor kiküldtem a fiúkat, gyorsan megtörölköztem, felvettem egy bugyit, egy melltartót, meg egy fürdőköpenyt és kimentem. Zayn az ágyon feküdt, Harry pedig az ablaknál állt. Most már biztos voltam benne mit akarok. Mikor Harry is megfordult, lassan kikötöttem a köpeny madzagát és ledobtam magam mellé. Zayn azonnal odaugrott mellém, átkarolta a derekam és a száját szorosan az enyémre tapasztotta. Így csókolóztunk pár percig, Harry pedig az ablak mellett állva figyelt minket. Mikor végeztünk, megfogtam Zayn kezét és odasétáltunk hozzá. Vetettem egy kérdő pillantást Zayn-re, majd mikor bólintott Harry-hez léptem és óvatosan megcsókoltam. Még mindig olyan jól csókolt, mint mikor megismerkedtünk. Keze a fenekemre csúszott, de Zayn ezt már nem hagyta. Ő kezdte a fenekem markolászni és a nyakamat csókolgatta.Ezután levette rólam a melltartó, felkapott és az ágyra fektetett, majd rám mászott, s most ő kezdtem el csókolni, míg Harry a bugyimnál birizgált. Zayn fokozatosan haladt lefelé a testemen, majd cseréltek Harry-vel, s most vele csókolóztam. Zayn egy mozdulattal széttépte a bugyimat, én pedig lehúztam a pólót és a gatyát Harry-ről és átfordultunk. Ezután Zayn is levetkőzött. Istenem, hogy lehet mindkettőnek ilyen kockahasa!! Harry-vel kezdtem csókolózni, majd Zayn-nel, s megint Harry-vel, s a dolgok kezdtek egyre forróbbak lenni.
- Basszus de hiányzott már egy ilyen jó szex! - feküdt ki Harry egy óra múlva.
- Azt meghiszem. Amikor Jade-del voltam én is ezt éreztem - értett egyet Zayn. Én csak mosolyogtam rajtuk.
- Mi van mit nevetsz? - hajolt felém Zayn és gyengéden megcsókolt. Harry (mivel a másik oldalamon feküdt) a nyakamba fúrta a fejét és így csókolgatott.
- Máskor is megismételhetnénk - mormolta Hazza.
- Azért ne siessünk ennyire előre - nevettem.
- Most mond, hogy nem volt elképesztő - suttogta Hazz.
- Dehogyisnem, de mégiscsak Zayn a pasim- simogattam Zayn kockahasát.
- És? Szerintem ő se bánná. Részünkről ez csak egy ilyen baráti kapcsolat lenne - mondta Hazza.
- Ebből nem csinálunk rendszert - Mondta Zayn - Lil az enyém - jelentette ki és magához húzott.
- De most az enyém is - húzott vissza a göndörke.
És most képzeld el, hogy egy ágyban két tökéletes testű pasi veszekszik rajtad. Kezdtem nem bírni magammal. De ugyanúgy ők sem. Harry vadul csókolni kezdett, s levegőt sem hagyott jutni, eközben Zayn lejjebb csúszott, s most már könnyebb dolga volt, mivel nem volt rajtam bugyi. Megkezdődött a második menet.
*Corn szemszöge*
Miutàn Lil kiment folytattam a beszélgetést Loreen-nel.
Hirtelen Harry csapta ki az ajtót, felkapta a kocsikulcsot és a garázs irányába ment.
-Oké-fordultam vissza a többiekhez.
-Szerintem , mi akkor mennénk. Köszönjük srácok ezt a jó estét - fogtak kezet a fiúkkal , minket pedig megöleltek.
-Majd máskor is gyertek!-integettem ki az ajtón utánunk. Visszaintegettek és elmentek.
-Olyan aranyosak-pakolgattam a tányérokat.
-Igen-igen, na de én elviszem aludni Kevint, meg nektek se ártana , holnap korán indultok-szólt nekem és Niall-nek, mivel Lil és Zayn eltűntek. Szót fogadva felmentünk Niall-el és elmentünk aludni.
-Jó éjt szivem-nyomott egy puszit a hajamba.
-Neked is-átöletem, fejemet pedig a mellkasára raktam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)