22.fejezet

Sziasztok! Bocsi hogy későn hoztuk , de nem volt ihlet blablabla... tudjátok szokásos. Szóval itt van és most hirtelen annyi ötletünk lett , hogy hamarosan jön az új is, csak nincs időnk , de amint lesz megírjuk , mert oltári  lesz!!! Most elég sok minden történt az 1D háza táján , ha szeretnétek írjatok komit, vagy valamit és beszélgethetnénk :D Lehetséges egy twitcam is , mivel kiderült tudok a telómról twitcamot! XD Na jó olvasást! Puszi:Lilla ,Zsó <3



*Corn szemszöge*
-Szerinted elájult?-hallottam a suttogást.
-Hmm?-ültem fel kómásan.
-Na , akkor én mentem is-sétált ki Lou, Niall mellől. Nagyon sötét volt, és csak az éjjeliszekrènyen lévő lámpa égett.
-Jó reggelt-kaptam egy csókot.
-Neked is.Miről beszéltetek?-keltem ki az ágyból és a szekrényemhez indultam.
- Ja csak úgy aludtál, mint a bunda. Nem lehetett felébreszteni, úgyhogy már behívtam Lou-t, mert azt hittem elájultál - eddig csak bámultam Niall-t, de most kitört belőlem a nevetés.
- Komoly? - röhögtem.
- Ahha - Niall csak mosolygott rajtam - Korán van még neked. - rázta a fejét, majd felállt és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Miért? Mennyi az idő? - ekkor jöttem rá, hogy ma még nem is néztem az órára.
- Fél 4.
- He? - vágtam értetlen fejet.
- Ma megyünk Spanyolba. Rémlik?
- Ja télleg - csaptam magam homlokon.Még szerencse, hogy a cuccom már össze volt készítve, mert most nem lett volna erőm hozzá - Lil és Zayn? -  néztem kérdőn Niall-re.
- Nem tom.. Lou azt mondta nem hallotta őket hazajönni. Se Hazza-t, de majd mindjárt megnézem
 - mondta azzal kisietett a szobából. Lil nem jött haza az éjjel? Hol kujtorog ez a lány? Na mindegy, majd csak meg lesz. Ha csak nem járt így, mint én, hogy reggelre elfelejti, hogy ma Spanyolba megyünk. El kezdtem keresgélni valami ruha után, de aztán beugrottak halvány emlékek, hogy mintha tegnap este már kikészítettem volna. És tényleg. Ott volt a széken egy szegecses farmer ujjatlan és egy fekete gatya. Épp  be akartam vonszolni magam a fürdőbe, amikor Niall rontott be az ajtón.
- Nincsenek sehol.
- Mi? - néztem kikerekedett szemekkel.
- Átnéztem az egész házat, még ki is mentem, de nincsenek itthon - az éjjeliszekrényhez futottam és felkaptam a telefonom, majd Lil-t tárcsáztam.
- Haalóó - szólt bele  álmos hangon Lil.
- Te hol a francban vagy? Már fél négy - akadtam ki.
- Ezt rossz hangsúllyal mondtad. MÉG CSAK FÉL NÉGY - emelte fel ő is a hangját.
- Mi a fasz van? - szólt bele valaki más is, aki mintha Harry lett volna.
- Az Harry volt? - egyre jobb.
- Nem, Zayn. De mond már még is mi a francnak kellett felkeltened hajnali fél négykor!
- Ugye tudod, hogy nagyon rosszul hazudsz. Csak Zayn meg ne tudja.
- Nem tudod, miket beszélsz.
- Jó, hagyjuk is. Ha nem mindig csak a fiúkon járna az eszed, talán eszedbe jutott volna, meg a drágalátos Zayn barátodnak is, aki fene tudja hol van, hogy ma hatkor indul a gépünk Spanyolországba - rázkódtam az idegtől, ezért Niall odajött mögém és gyengéden átölelt.
- Ó, basszus, tényleg - egy nagy csattanást hallottam, ami annak a jele volt, hogy ő is fejbe csapta magát, ahogy én korábban.
- Úgyhogy légyszíves told haza a kuffered és engem nem érdekel hogyan, de hozd magaddal Zaynt is. Vagy Harryt, tudja az Isten már mi folyik itt - mondtam gorombán, majd meg se várva a válaszát lecsaptam a telefont. Nagyon jól tudja, hogy ilyenkor mindig kihoz a sodromból. De akkor csak csinálja az egyre nagyobb hülyeségeit. Nem elég, hogy Harryt megcsalta Zaynnel most még fordítva is? Ráadásul Zaynt most akarta bemutatni anyának. Áhh érdekli a fenét, majd megoldja, ő gondja.
- Miden oké? - kérdezte Niall.
- Nem, de most nem akarok róla beszélni. Ne haragudj - nyomtam egy puszit az orrára, majd bementem a fürdőbe.

*Lil szemszöge*
 - Zayn ébredj! - rázogattam.
- Ma mentek Spanyolba?  - kérdezte Harry.
- Igen. És tisztára kiment a fejemből - másztam ki az ágyból és húztam a gatyámat.
- Mi? - hunyorgott Zayn.
- Ma megyünk Spanyolba. Kezdj készülődni. Előtte még haza kell mennünk, mert otthon vannak a cuccaink. Még szerencse, hogy összepakoltuk.
- Miért nem hozatjuk el őket Cornékkal? És akkor mi csak simán kimennénk a reptérre.
- Viccelsz? So már így is teljesen ki van akadva rám.
- Majd én megmagyarázom neki - ajánlkozott Harry.
- Nem dehogyis, majd én megoldom. Te csak... vigyázz magadra! - simítottam meg a karját. Gyorsan felkaptam a pólómat is és összeszedtem a cuccokat, mialatt Zayn is elkészülődött.
-  Mehetünk?  - kérdeztem.
- Aha.
- Jó utat! - ölelt meg Harry.
- Köszi. És emlékezz mit beszéltünk - néztem rá komolyan, majd elnevettük magunkat. Nyomtam egy puszit az arcára és már indultunk is.
- De azért a szülők házában óvatosan. Nagyobb az esélye, hogy rátok nyitnak - kiabált utánunk Hazz, mire én csak megfordultam és egy kabbe-t mutattam.
- Basszus. Kocsikulcs - csaptam magam fejbe, amikor leértünk a kocsihoz.
- Felhívom Harry-t - vette elő Zayn gyorsan a telefonját. Pár perc múlva Harry battyogott le, majd odadobta nekem a kocsikulcsot.
- De vigyázzatok ám rá! Ő a kedvencem - nézett porsche-jére.
- Hehe, majd veszel másikat - vigyorogtam, majd bepattantam és már be is indítottam. 10 perc alatt hazaértünk. Bent óriási volt a fennforgás. Még csak hajnali negyed 5 volt, de El és Lou már Kevinnel rohangáltak ide-oda. Corn és Alli a konyhában sürögtek, Csak Niall falatozgatott nyugodtan és Liam punnyadt a TV előtt.
 - Ó, hát ti még éltek? - köszöntött minket Lou, Kevinnel a kezében.
- Haha, nagyon vicces - mondtam, majd felrohantam az emeletre a cuccokért.

*Corn szemszöge*
Mikor Lil és Zayn betoppant úgy döntöttem, inkább oda se nézek. Az elkövetkezendő pár órát úgyis összezárva töltjük. Fúúú... Na mindegy. Nem értem Niall hogy tud ilyen nyugodtan falatozgatni ott, én tiszta ideg vagyok. Pont fordítva, mint tegnap. Csak én nem anyuék miatt vagyok ideges, inkább az út miatt. Ekkor jött le Lil a lépcsőn és Zayn segített neki lehozni a sok csomagot.
- Ti már bepakoltatok a kocsiba?- kérdezte. Szerencsére Niall válaszolt helyettem.
- Aha. Gyertek csak reggelizni, majd mi Liammel kivisszük a cuccokat - mondta a kis szöszim, mire én mérgesen néztem rá, hogy itt hagy egyedül velük. Valószínűleg direkt csinálta.
- Kösz tesó! - pacsizott le vele Zayn, majd Lil-lel lepattantak egy-egy bárszékre.
- Mi a kaja ? - kérdezte Zayn.
- Amit csinálsz magadnak - mondtam flegmán.
- Ennek meg mi baja? - hallottam, ahogy Lil-hez fordul.
- Hagyjad, nem rád mérges - nyugtatta Lil. Persze nem rá vagyok mérges. Ő lenne mérges Lil-re, ha megtudná mit csinált.
- Corn mi baj? Történt valami?-kérdezte El, amikor átvette Kevin-t Loutól, aki amint biztonságban érezte Kevin-t lerogyott a padlóra és fáradtan elterült.
-Nem, vagyis igen, de ha az illető majd akarja elmondja neked-próbáltam nem gonosz lenni El-hez, de láttam kissé megijedt- Sajnálom, ööö elvehetem Kevin-t?-nyújtottam ki a kezem.
-Azt megköszönném , már elég nehéz szegényke-adta át óvatosan. Lenéztem rá ő pedig az én arcomat fürkészte, gondolom memorizált. Nem is fogtam úgy nagyon sokat. Annyira kis picike és aranyos. Odanyújtottam az ujjamat és megfogta, mire én elmosolyodtam ő pedig viszonozta.
-Istenem , de cuki-vakargattam a hasát.
-Na Niall húzz bele-ütögette meg Lou a szöszi vállát, mire ő megragadta a karját és röhögve a kanapéra vágta.
-Na de Lou-néztem rá fejemet csóválva, közben ringattam Kevint.
-Jól van.. jól van-ült fel mikor Niall abbahagyta a kínzást.
-Húhú, indulni kéne-néztem az órámra, amin már 5 óra volt.
-Oké-tömte még magába a maradék rántottát Zayn, és muszáj volt elröhögnöm magam.
-Na vissza is tértél-karolta át a vállam.
-Hé-hé-férkőzött oda Niall.
-Nyugi haver, barátok vagyunk!-tette maga elé a kezeit Zayn.
-Jól van csak vicceltem-pacsiztak.
-Indulnánk?-toporogtam idegesen mint egy 5 éves. Nem tudom mi bajom van ma.
-Jó, jó bocs anyu..-mondta Zayn "viccesen"
-Köszönjük, Humor Harold-forgattam meg a szemem , amíg beszálltunk.
-Tényleg , hol van Harry?-kérdezte a szöszi. Zayn beindította a kocsit és már célba is vettük a repteret.
-Nem tom-vontam vállat, és sejtelmesen néztem Lil-re.
-Biztos valami csajnál-legyintett Zayn. Furcsa nekem ez a két jómadár... Összeszűkítettem a szemem és úgy néztem egyikről, a másikra. Mikor belefáradtam, pont odaértünk . Gyorsan, azaz fél óra alatt becsekkoltunk és már a gépen foglaltuk el helyeinket. Legtöbben idős emberek voltak, ezért nem féltünk a rajongóktól. Elővettem a telóm , benyomtam a kedvenc számom ( http://www.youtube.com/watch?v=7DaFtHnlbrk ),  bár nem erre a legkönnyebb elaludni , de most nem zavart. Nialler vállára tettem a fejem, átkarolt és ő is ráhajtotta fejét az enyémre. Annyira jó volt. Könnyen elaludtam Niall karjaiban, így az út nagy részét átaludtam.Valaki meglökte a térdemet ezért kissé felriadtam.
-Bocsi-suttogta Zayn, mivel Nialler még aludt.
-Semmi-legyintettem mosolyogva-Hová mentek?-néztem Lil-re , aki Zayn kezét fogta.
-Őőőő, csak elkísérem Lil-t a mosdóba, mert nem tudja hol van-próbált hazudni.
-Ühhümm, elkiséred mi?
-Na jól van aztán-indult el újra. Felhúztam a térdeimet, hogy kiférjenek.
-Aztán vigyázzatok-ütögettem meg Lil hátát. Ő csak megfordult és nagy meglepetésemre , nem bemutatott hanem felmutatta hüvelykujját és kacsintott egyet. Kissé meglepődtem , mert az ember nem így szokott reagálni, főleg nem a nővérétől. Na mindegy, visszahajtottam a fejem Niall vállára és tovább alukáltam. Inkább, minthogy ezeket kelljen hallgatnom.

*Lil szemszöge*
- Sietnünk kell, úgyhogy gyors legyél és ne kímélj! - mondtam Zaynnek, amikor bementünk a WC fülkébe.
- De fel van izgulva valaki! - vigyorgott - Nem volt elég a tegnap esti kis huncutkodás?
- Zayn az tegnap volt - vigyorogtam vissza, mire keményen magához húzott és száját durván az enyémre tapasztotta. Miközben csókolóztunk én megszabadítottam a pólójától, ő pedig az enyémtől. Eközben én megint csak végig mértem kockás hasát.
- Nem tudok betelni vele.... - révedt el a tekintetem.
- Én sem!  -nézett a hasára.
- Te egoista állat. Nemhogy én sem tudok veled, hanem a saját kockáidat nézegeted - röhögtem.
- hiszen azt már magadtól is tudhatnád, hogy jól nézel ki. Nekem mindig magasak az elvárásaim.
- Perrie? - néztem rá kérdőn.
- Hát.... tudod neki azóta lett rossz a stílusa, miután szakítottunk. Amikor jártunk még jó csajnak számított. De korántsem olyan szexi, mint te. És akkor még a kis okos buksidról nem is beszéltünk.
- Na jól van hagyd abba, mert elolvadok! - kezdtem legyezgetni magam.
- Én meg már nem bírom, hogy ennyi ruha van rajtad. És kezdek.... beindulni - azzal megragadta a kezem és férfiasságához húzta, ami erősen kidudorodott nadrágjából. Én masszírozni kezdtem, miközben  ő  a nyakamat és a melleimet csókolgatta.
- Ahh... - nem bírtam vissza tartani a hangokat. Ezután levette rólam a gatyám, majd sajátját is levetette. A WC-ben - fura - de volt egy kis asztalka és arra felültetett, majd keményen belém hatolt és eközben végig csókolta a testem minden porcikáját. Beleremegtem az érzésben és aztán... jöttek a többi dolgok.. ;D

*Niall szemszöge*
Imàdom hallgatni ahogy Sophie szuszog a vállamon. Óvatosan elővettem a telóm és megnéztem a twitterem. Kaptam pár üzit Ed-től és Olly-tól is. A két idióta akkora marhaságokat írtak, hogy muszáj volt elröhögnöm magam. Kissé megremegtem, de reméltem , hogy Sophie nem ébred fel és most mázlim volt. Elővettem a laptopot óvatosan. Olly éppen egy twitcamot csinált és benéztem. Írtam privátba hogy nézem, mivel annyi kommentje volt, hogy tuti nem  veszi észre.
-Srácok, itt egy jó barátom aki néz minket és éppen a spanyol felé tartó repcsin ül. Na ki jött rá ki az?-Olly rátapadt a képernyőre és várta a helyes megfejtőt.
-Niall Horan-mondta Sophie halkan.
-Te ébren vagy?-néztem rá és éppen nyitotta ki a szemét.
-Áhá! Kitaláltátok, és igen Niall az és ha jól ismerem ott ül mellette Sophie is- vigyorgott.
"Természetesen" írtam egy kommentet és szerencsére észrevették. Sophie rám mosolygott és nyomott egy puszit az arcomra.
-Akkor helló Sophie-integetett a kamerába Sophie pedig visszaintett. Elnevettem magam.
-Egyem a hülye fejed-nyomtam egy puszit a hajába.
-Én is a tiedet-puszilta meg a nyakam.

-Sajnálom srácok, de nekem mennem kell. Sziasztok!!!- integetett Olly és kikapcsolta a cam-et.
-Mi nem csinálunk  egyet?-nézett rám ragyogó szemekkel.
-Ha szeretnéd-jelentkeztem be és megnyomtam az élő gombot. Gyorsan kiraktam twitterre és máris 5000 nézőnk lett.
-Wow , sziasztok!-integettem a kamerába. Sophie csak bámulta a sok nézőt és hozzászólást.
-Szivem , hahó!-legyezgettem az arca előtt. Megrázta a fejét és elmosolyodott.
-Sziasztok!-vigyorgott a nézőknek. Közelebb hajolt és elkezdte olvasni a komikat, majd hozzám fordult- Niall, kb. hány ország van a földön?
-Ne tőlem kérdezd, 2-es voltam föciből-tettem magam elé a kezem.
-Kár, pedig minden  országnak úgy köszönnék-bigyesztette le az ajkát.
-Ne legyél szomorú...-nyomtam egy puszit az arcára. Elmosolyodott és újra a képernyőre tapadt.
-Köszönjük-vigyorgott én meg nem értettem min.
-Azt írják aranyosak vagyunk-mutatott a képernyőre.
-Köszönjük-küldtem egy puszit feléjük , csak hogy húzzam az idegeiket. Tudom , gonosz vagyok.
-Niall , hagyd abba , nézd szegény lány szívrohamot kap miattad!-ütötte meg a kezem.
-Aú-simogattam a karom.
-Bocsáss meg -bújt a karomhoz.
-Semmi baj-simogattam meg a karját- Nézd , azt kérdezik mióta vagyunk együtt.
-Fhúú, jó kérdés-kezdtünk gondolkodni- Igazából , nem is az számít mióta vagyunk együtt , hanem hogy mi mennyinek érezzük azt az időt. Én például úgy érzem , mintha mér évek óta ismernélek-bújt jobban az ölembe.
-Én pedig mintha mindig is ismertelek volna-adtam neki egy csókot. Visszanéztünk a képernyőre és nagyon meglepődtem. 1 percig nem jött egy hozzászólás sem. Irtó furcsa, mindig csak úgy jönnek a kommentek. Aztán jött az első: " Bocs, hogy nem írtam , de kerestem a zsepim"- mikor elolvastam jót  röhögtünk rajta.
-Ne sírj-mondta Sophie aggódva.
-Csak meghatódott, mivel olyan jól utánoztad Zayn bölcsességeit.
-Köszönöm-húzta ki magát-Apropó,  hol van Zayn?-néztünk körbe- Igen srácok, Zayn és Lil is itt vannak-vigyorogtam a kamerába. Zayn és Lil épp akkor jöttek be kézen fogva. A kérdések csak úgy záporoztak, hogy mi van Jade-el , meg Harry-vel és most együtt vannak-e? Odafordítottam a gépet Lil-éknek. Összenéztek és válaszoltak.
-Igen srácok, most bejelenteném , hogy Lil szakított Hazzával, nem részletezném  miért, és nekem is szétváltak az útjaim Jade-el. Rájöttünk , hogy egymást szeretjük és most hivatalosan  is együtt vagyunk- villantottak egy mosolyt.
-Köszönjük a helyzetjelentést,most pedig jöhetnek a kérdések!-vált izgatottá Sophie- Azt kérdezik mi a rejtett képességünk. Én megtudom érinteni az orrom a nyelvemmel-mutatta be a tehetségét. Egyszer csak egy olyan hozzászólást olvastam , amit jobb lett volna ha nem lát meg Sophie. Persze, hogy észrevette. Egy kedves kis ember ezt írta: " Ne mutogasd a nyelved, mert egyszer még levágom ha még egyszer Niall szájában jár!". Ez azért durva. Sophie csak bambult maga elé . Eddig nem nagyon foglalkoztatott minket a rajongó-s téma, de most előjött.
-Ne foglalkozz vele-karoltam át. Arcát a mellkasomba fúrta és éreztem , hogy vizes lesz a pólóm. Szegénykém itt sír az ölemben , és tudom , hogy olyan makacs , hogy az életbe nem fogja bevenni a dumám , hogy ne foglalkozzon vele. Lil-ék átvették a gépet, teljes testemmel Sophie felé fordultam hogy teljesen meg tudjam ölelni. Zokogott, nekem pedig fájt a szívem , hogy ezt kell hallgassam. Nem mertem megcsókolni mert ez a téma most rosszul érintené. Zayn és Lil eléggé világosan kinyilvánították , hogy ha így viselkednek akkor ne nagyon számítsanak több twitcam-re. Aztán megköszönték azoknak akik , normálisan reagáltak és kiléptek. Lil ráhajtotta fejét Zayn vállára és így hallgattak zenét. Sophie haját simogattam , de nem akart megnyugodni.
-Énekelj..-suttogta.
-Mit?-súgtam a fülébe. Gondolom megnyugtatja a hangom , vagy valami ilyesmi.
-Valamit.
-Akkor az egyik új számunk jó?-itt próbált bólogatni, de ez képtelenség volt , miközben feje a mellkasomba volt fúrva. Gondolkodtam hogy a Little Things , de végül az Irresistible-t választottam, a Little Things-t más alkalomra tartogattam. Elkezdtem halkan énekelni a fülébe és egy kis idő után már nem rázkódott  a sírástól. Mikor vége lett a számnak , felnézett rám.
-Köszönöm-bújt újra hozzám.
-Érted bármit-nyomtam egy puszit a füle mögé.


*Sophie szemszöge*
Niall nyomott egy puszit a fülem mögé. Az a legérzékenyebb terület ezért bele is borzongtam. Ránéztem és láttam , hogy most büszke magára.
-Kedves utasaink....-szólt a hangosbemondó , hogy kössük be az övünket meg stb. Leszállt a gép, megtapsoltuk a pilótákat és végre tényleg kiszálltunk a repülőből. A szöszikém kézen fogott és így mentünk a csomagjainkért. Kicsekkoltunk és elkezdtük keresni anyáékat. Körbenéztem a sok papíron amin nevek álltak. Az egyiken megakadt a szemem: Sophie és Lilly. Anya és apa hevesen integettek nekünk. Lil-lel összenéztünk ledobtuk a csomagjainkat és odaszaladtunk hozzájuk. Szorosan megöleltük őket . A fiúk a cuccainkkal jöttek utánunk. Letették őket majd apuval kezet fogtak , anyut pedig megölelték. Niall remegett mint a nyárfa levél, de minden félelme szerte foszlott mikor apu küldött felé egy mosolyt. Zayn teljesen magabiztos volt.
-Jó napot!-állt apa elé és kezet ráztak-Zayn Malik.
-Andrew Morgan és a feleségem Jasmine.
-Örvendek-mondta Niall.
-Na de siessünk haza az öcsétek a nagyival van és nem tudom meddig bírja az öreg.
-Van egy öcsétek?-kérdezte Niall meglepődve.
-Igen , 2 éves ezért is felejtjük mindig elmondani, bocsi-simogattam meg a kezét , ő pedig egy puszit nyomott a hajamba. Apu kissé rosszul nézte, de ez várható volt. Anyu meg szúrosan ránézett apura. Beültünk, jobban mondva benyomorogtunk a kocsiba és úgy mentünk haza. Kibámultam az ablakon és néztem az ismerős környékeket. Niall folyton kérdezgetett, hogy itt voltam-e már meg hogy mikor jövünk ide meg oda.
-Niall , fogd már be!-szólt rá Zayn.
-Jó, bocs-fogta be a száját. Én egy "köszi"-t tátogtam Zayn-nek ő pedig mutatott egy "like" jelet. Az út további része abból állt , hogy anyu és Lil végig csacsogtak.
-Sophia , te miért vagy ilyen csendes? Régen be nem állt a szád!-vont kérdőre anyu.
-Ó, higgye el most is csak úgy dől belőle a szó-nevetett anya Niall-el. Fú, anyuért már nem kell aggódnom.
-Ja, csak eléggé kifáradtan-ásítottam és ráhajtottam fejem Niall vállára.
-Értem-fordult vissza anyu- Itt is vagyunk-kötötte ki az övét. Kiszálltunk és ha jól láttam Niall és Zayn jól megfigyelték a házunkat. Kis , vagyis inkább közepesen nagy családi ház volt. Vörös téglával volt  kirakva a fal, a kerítés mentén pedig tuják sorakoztak. Láttam az ablakom , amiért annyit szenvedtem , hogy az enyém legyen az utcára néző szoba. Imádtam ott ülni. Alig vártam , hogy megmutassam a szobám. Becipekedtünk , anyu kijelentette 6-kor vacsi addig mutassuk be a fiúknak a házat. A nappalival kezdtem , bár ne tettem volna. Félix a kisöcsénk éppen alkoholos filccel rajzolta össze a horkoló nagyit.
- Félix!-szóltam rá, mire a Heidi nagyi felébredt és felpattant. Igen elég fitt volt, 67 éves korára. Félix a földön végezte, majd felállt odajött hozzánk.
-Csókolom-mondta pöszén Niall-nek.
-Ne csókolomozz, fiatal vagyok én ahhoz-guggolt le Niall és lepacsiztak-Niall vagyok.
-Félix. Sophia!-ölelte meg a lábam.
-Szia kisöcsi!-guggoltam le én is és megöleltem-Figyelj , Lilly és a barátja fönt vannak a másik nappaliban. Menj , ijessz rájuk.-felcsillant a szeme és elszaladt.
-Cuki kis krapek-karolt át Niall.
-Tudom , hiszen Morgan-csókoltam meg.
-Nem láttátok a szemüvegem-tapogatózott Heidi nagyi. Odanyújtottam neki a kis asztalon lévő szemüvegét. Imádtam ezt a nőszemélyt. Egyszerűen fényt hoz a világomba. Megakartam ölelni, de hirtelen elkapta a kezem.
-Mikor?-mutatott a gyűrűmre. Upsz , elfelejtettem levenni. Persze , hogy ez az első dolog amit kiszúr, nem az hogy egy lélegzetelállító pasival az oldalamon jövök haza nem is tudom hány hónap után.
-Talán egy hete..-néztem fel a szöszire. Megvonta a vállát.
-Cöhh, de jó ízlése van itt valakinek-nézett végig Niall-ön. Körbejárta, jól szemügyre vette.
-Volt kitől örökölni-most már tényleg meg tudtam ölelni.
-De kis csinik vagyunk-nézett végig egybe ruhámon. Hát igen amikor elmentem , még tornacsukában meg farmerben indultam a reptérre. Ahogy telt az idő, átváltottam egy kissé nőiesebb formába. Azért a tornacsuka gyűjteményem még meg van.
-Köszönöm-pördültem egyet.
-És hogy hívnak?-fordult Nialler felé.
-Niall Horan-mondta azon az elképesztően lágy hangján.
-Értem , szóval ír mi?-kérdezte a nagyi, mire Niall bólintott- és egy énekes vagy ugye bár?-tette csípőre a nagyi a kezét.
-Igen , de ezt honnan tudja?
-Hallatszik a hangodon. Volt már nekem elég dolgom énekespacsirtákkal.
-Ő, köszi nagyi meg minden , de most megmutatnám a ház többi részét is-húztam a kezénél fogva Niall-t.
-Wow, fura egy nagyid van , olyan mint az enyém.
-Hát nem normális, az egyszer biztos-nevettem. Felmentünk a lépcsőn . A nappaliba érve megtaláltuk  többieket. Zayn éppen Félix elől menekült, Lil pedig a kanapén fetrengve röhögött.
-Hát itt meg mi folyik.
-Csiga!!-ugrott Félix Zayn fejére.
-Félix azt hiszi Zayn haja egy csiga!-mondta röhögve Lil.
-OKééé-húztam el a szót. Berángattam Niall-t a szobámba. Körbenéztem és annyi boldog emlék tört fel. Niall arcáról annyit vettem le, hogy tetszik neki. Odafordultam és megcsókoltam. Egyre vadabbul téptük egymást, mire Niall ledöntött az ágyamra. Már majdnem lehúztam a pólóját, amikor nyilt az ajtó...
- Nagyi, nagyi állj! Majd később megkeressük a szemüvegedet - hallottam Lil hangját.
- Nem nekem most kell. Engedj be oda! - nagyi, mint mindig most is makacskodott, s végül sikerült is legyőznie Lil-t és berontott a szobámba - Sophia itt vagy? Nem láttad a szemüvegemet? Megint elhagytam valahol - hála Istennek! Nincs rajta a szemüveg. Niall villámgyorsan visszahúzta a pólóját és feltápászkodott az ágyamról - Hát ti meg mit csináltok? - hunyorgott a nagyi, ugyanis a szemüvege nélkül csak elmosódott foltokat lát.
- Csak leesett az egyik gyerekkori poszterem az ágyam mögé és próbáltuk kiszedni - nagyon reméltem, hogy nem voltam túl átlátszó, de nagyi bólintott, így megnyugodtam.
- Szóval nem láttad? - türelmetlenkedett.
- Nagyi ott van a nyakadban - tettem fel rá nyakában lógó szemüvegét.
- Hát mért nem szóltatok eddig? - nézett megrovóan Zayn-re és Lil-re - Amúgy is te meg ki a fity fene vagy? - sandított Zaynre.
- Ó elnézést. Zayn Malik - mondta Zayn és teljesen elpirult. Kezet nyújtott Heidi nagyinak, de ő csak tovább méregette, majd ügyet sem vetve a felé nyújtott kézre Lil felé fordult.
- Gyere unokám, beszélgessünk - mosolygott vészjóslóan. Már épp kezdtem megnyugodni, hogy mi megúsztok, amikor a nagyi visszafordult.
- Gyertek ti ketten is - mutatott hívogatóan Niall-re és rám - Félix, te addig szórakoztasd a fiatalembert - adott egy barackot Félixnek. Már most láttam Félix és Lux milyen tökéletes párt alkotnak, majd ha felnőnek. Jó tudom hülyeség ezen gondolkodni, de szerintem nagyon cukik lennének együtt. Megfogtam Niall kezét és lementünk a nappaliba.
- Szóval - ült le nagyi a kanapéra - Ti ketten. Mikor akarjátok elmondani az esküvőt anyádéknak? - kérdezte.
- Ööööö... - estem gondolkozóba. Tudtam, hogy előbb-utóbb el kell mondani nekik, de most mégis olyan ijesztőnek tűnt.
- Amilyen hamar csak lehet - vigyorgott Niall. Ez meghibbant? Eddig még azon izgult, hogy fogják fogadni a szüleim, most meg már minél hamarabb el akarja mondani nekik az esküvőt. Nem mintha én nem akarnám, mert ez eddigi életem legszebb dolga, de azért mégiscsak 19 éves vagyok és az Alkonyatból kiindulva apától nem számíthatok sok jóra. Igaz nem olyan mint Charlie, de ez talán őt is kiidegelné.
- Talán a grillpartyn kéne bejelentenünk - ajánlottam. Addig még van egy kis időm, hogy felkészüljek rá.
- Ez nem is rossz ötlet - mondta Niall, majd maga felé fordított és megcsókolt.
- Jó. Egyes számú probléma megoldva. Ti mehettek - mondta nagyi, mint egy ügyvezető - Most jön a kettes számú - azzal Lil felé fordult, aki segély kiáltóan nézett rám. Imádtam a nagyit, de mindenkinek a lelkébe látott és Lil is tudta, hogy el kell mondania az egész sztorit. Arra pedig nem volt valami büszke és ezeknek a beszélgetéseknek általában veszekedés lett a vége. Suttogtam neki egy bocsit és egy hajrát, majd kirángattam Niall az udvarra, hogy megmutassam neki a kertet. Gyönyörű kertünk volt. Volt egy kis tavacskánk, mellette egy nagy fa, amire mikor még gyerekek voltunk apa épített egy kis házikót. Mennyi minden változott azóta.  De a hintaágyunk és a trambulinunk is meg volt még. Nyáron néha csak kifeküdtem ide és néztem a felhőket.
- Gyere - húztam Niall-t a trambulin felé.
- Trambuliiiinnn!!!! - kiáltott fel és innentől mér nem kellett húznom, szaladt ő magától is. Egy mozdulattal levette a cipőjét, majd már a trambulinban is termett. Olyan magasakra ugrált, ami még trambulinnal is lehetetlen. De végül is ő Niall James Horan. Én is bemásztam mellé a trambulinban. Ekkor felkapott a hátára és körbe-körbe szaladgált velem a trambulinban. Mikor teljesen kifáradtunk elterültünk a trambulinban.
- Máris imádom ezt a házat, a családodat és persze téged is mindennél jobban - hajolt fölém és megcsókolt - Gyönyörű esküvőnk lesz és még gyönyörűbb életünk! - mondta és a szemei ragyogtak. Én is teljesen elérzékenyültem és már majdnem mondtam volna, hogy annyira szeretlek, amikor valaki megszólalt a hátunk mögött.
- Milyen esküvő? - hirtelen hátrafordultam és apa állt mögöttünk kidülledt szemekkel.

*Lil szemszöge*
- Lily? Nem akarsz nekem elmesélni valamit? - nézett rám nagyi kérdő tekintettel
- Mire gondolsz nagyi? - próbáltam megnyugodni végül is ez nem a világ vége csak a nagyi.
- Mondjuk arra, hogy hogy lett a Harry gyerekből Zane vagy tudja a fene hogy hívják.
- Nagyiiii Zayn - mondtam dühösen.
- Ugyan mindegy kicsikém, annyi fiúnevet kell még nekem megjegyeznem. Ez az egy nem számít.
- De igenis számít nagyi és nem értem miért vagy ilyen vele. Semmit nem csinált és máris gyűlölöd - egyre jobban kezdett bennem felmenni a pumpa.
- Jó, akkor meséld el szépen mi lett Harry-vel, akit annyira szerettél nyár elején, mint ahogy leírtad nekem emailban. És akkor már azt is elmagyarázhatnád nekem, hogy amióta kihozták a címlapok, hogy szakítottatok, miért nem válaszoltál nekem - fonta karba a kezét. Kellett nekem emailozni vele!! Fúúú..
- Nagyi ez bonyolult.
- Én nem kérek tőled semmi mást, csak mond el mi történt. Tudod, hogy nem mondom el senkinek , de legalább én tudjak róla. És tudod, hogy megmondtam, hogy addig nem lesz semmi baj, amíg engeded nekem, hogy segítsek. De mikor egy újságból kell megtudnom, hogy a kisebbik unokám szakított a pasijával, hogy szleng nyelven mondjam, aztán meg beállít egy  másikkal, akkor már gondok vannak.
-Uhh-fújtam ki a levegőt és belekezdtem. Elmeséltem onnan, hogy Harry mást szeretett és nekem is Zayn kezdett el tetszeni, és ezért szakítottunk közös megegyezésen. Utána pedig, hogy Zayn is szakított a barátnőjével és nagy nehezen összejöttünk. Az édes-hármasnál kissé elgondolkodtam, de aztán inkább kihagytam .
-És hogy van Harry?-kérdezte már kevésbe szigorúan.
-Meg van ,szegény magányos-biggyesztettem le az alsó ajkam.
-És te hogy állsz vele?
-Hát, erős még a kapcsolatunk, tehát többet jelent mint egy átlag barát-próbáltam finoman megfogalmazni, hogy igen szakítottunk, de azért még megdugott egyszer. Hát igen , ez így elég durva lenne szegénynek.
-Ühümm-húzta föl szemöldökét- Ezt pontosan , hogy érted?
Ó, hogy a jó büdös, kell ennek a nőszemélynek ilyen okosnak lennie! Ebből sehogy se jövök ki jól...
-Hááát-néztem körbe a szobában.
-Ahha, tehát nem akarod elmondani, biztos valami amit el akarsz rejteni az ágyad alá mi? Na mondd csak el a nagyinak! Nyugi nem köplek be anyádnak.
-Így görbülj meg!-nyújtottam oda a kisujjam.
-Hova görbüljek ,nem láttad még a hátam?-fordult oldalra és megmutatta nekem csontos, görbe hátát. Hát enélkül a kép nélkül is tudtam volna élni....
-Jó-fújtam ki a levegőt- rávezetlek úgy jó?-néztem rá kérlelően. Bólintott egyet.
-Tudod , van amikor egy fiú és egy lány- tisztára úgy éreztem magam mint egy felvilágosító órán- együtt vannak-itt rám nézett egy "komolyan?" fejjel-és van , hogy a legjobb haverjuk is benne van...-próbáltam célozgatni a fejemmel is.
-Azt a réz fán fütyülőjét lányom , téged aztán tudnak kényeztetni-kapott a szívéhez-majdnem szívrohamot kaptam!
-Hát igen-égett az arcom ,de annyira , hogy tükörtojást lehetett volna sütni rajta.
-Hát azt hiszem , kincsem megfogtad az isten lábát-dőlt hátra a fotelben-vagy nem is lábát?-vigyorodott el perverzen.
-Nagyi!-pattantam fel-Lezártuk a témát, kész vége megtörtént!
-Jó, de máskor szólj ha két ilyen fiúval hancúrozol!-bökött az ajtó felé.
-Honnan tudod hogy Harry hogy néz ki?-fontam össze a karomat. Irtó furcsa volt hogy ilyenről beszélgetek a nagyimmal , de ez most kevésbé érdekelt.
-Tudod létezik egy olyan dolog , hogy internet-bökött a laptop felé az asztalon.
-Na jól van , szia nagyi!-fordultam meg és kisétáltam az ajtón.