*Lil szemszöge*
Gyorsan megvettük a mozijegyeket és már befelé tartottunk a moziterembe. Az utolsó sorba kaptunk helyet. Szeretek itt ülni, mert így az egész termet belátod, de téged nem lát senki. Jade kézenfogva húzta be Zaynt a sorba én pedig mentem utánuk. Jade leült az egyik székre, mi pedig Zaynnel a két oldalán foglaltunk helyet.
- Zayn az már nem a mi helyünk. Ülj át Lil mellé! - suttogta Jade. Mostanában kissé parancsolgatós lett és ezt Zayn egyre kevésbé tűrte.
- Nem, innen jobban látok. Úgyse ül ide senki- mondta. Ekkor még öt mikorunkbeli fiatal jött be a sorunkba, de Zayn mellett már csak négy hely volt.
- Elnézést, de ez a mi helyünk - mondta egy vállig érő szőke hajú lány Zaynnek.
- Ja igen, bocsánat! Jade menj arréb! - szólt neki. Jade elkezdett összeszedelődzködni, de eddigre elkezdődött a film, így Zayn lehuppant mellém. Most én kerültem középre.
- Szia - mosolygott.
- Szia - a szívem úgy dobogott, mint szinte még soha. Jadehez fordultam - Nem cserélünk helyet? - suttogtam, de Jade rám se bagózott. Elmélyülten nézte a filmet és pattogatott kukoricát ropogtatott. Furcsa volt Zayn mellett ülni. Éreztem az illatát, ami egy kicsit megbódított, de tudtam, hogy nem érhetek hozzá, még csak rá sem nézhetek. Teljes erőmmel a filmre koncentráltam, de minden egyes alkalommal megborzongtam, amikor Zayn véletlenül hozzám ért. Már kb. a film felénél tartottunk, amikor megjelent a főgonosz és az előbb említett szőke hajú csaj, olyan hangosan, hogy az egész moziterem hallotta, benyögte:
- Ez buzi! - erre mindenki nevetni kezdett, de pár perc múlva kiderült, hogy igaza volt, amikor végig simított a főszereplő combján. (mindkettő férfi volt)
- Én megmondtam - szólalt meg ekkor megint a lány. Egyre jobban kezdtem bírni. A film háromnegyedénél nem bírtam tovàbb, muszáj volt kimennem WC-re.
- Kimegyek a mosdóba - súgtam Jadenek, majd felálltam, de Zayn megfogta a kezem.
- Hova mész?
- WC-re - mondtam, majd gyorsan kimentem a teremből. Kellett nekem annyi kólát innom. Berohantam a WC-be. Mikor becsuktam magam után a fülke ajtaját, hallottam, hogy valaki más is bejött. Ezután csak annyit hallottam, hogy valaki öklendezik. Kirontottam a fülkéből. A szőke csaj volt a moziból. Az egyik WC fölé hajolt.
- Héj, jól vagy? - mentem oda hozzá.
- Nem teljesen - motyogta - Sosem szoktam hányni és most nézz rám.... - újra a WC-hez hajolt.
- Vegyél mély levegőket - mondtam neki - Várj csak, azt hiszem a táskámban van hányinger csillapító. Mindjárt jövök, kihozom a moziteremből - rohantam, ahogy tudtam. Mikor felértem a sorunkhoz láttam, hogy Zayn már Jade mellett ül. Na ezt már szeretem.
- Gyors voltál! - vigyorgott, amikor odaértem hozzájuk.
- Csak a cuccomért jöttem. Kint rosszul van egy lány. Adok neki hànyingercsillapítót. Nemsokára jövök. Ti maradjatok csak. - gyorsan felkaptam a táskám és futottam vissza a mosdóba.
- Hahó, itt vagyok! Jobban vagy már?
- Egy kicsit - mosolygott halványan. Odaadtam neki a gyógyszert - Nagyon köszönöm - mosolygott újra - Amúgy Flower vagyok!
- Lilly - ráztunk kezet.
- Nem akarok tolakodó lenni, de az a srác melletted, Zayn........ Hogy is hívják??
- Malik - mosolyogtam magamban. Van olyan, aki nem tudja Zayn nevét. Szegénynek tönkre fog menni az egója.
- Igen, Malik. Szóval ő volt a One Directionból, ugye?
- Igen - sóhajtottam - Talán te is directionor vagy? - kérdeztem.
- Nem... Csak a barátnőim azok. Tőlük tudok róluk mindent, amit tudok.
- Oh, értem - bólintottam.
- Netán, te........ Zayn barátnője vagy? - nézett rám kérdőn.
- Nem, nem dehogyis!
- De elég jól ismered őket, nem?
- Igen. Néhányukat talán túl jól is-sóhajtottam.
- El akarod mondani? - nézett kedvesen.
- Hát, nem is tudom.... - haboztam.
- Ha nem akarod nem kell. Én csak kérdeztem - olyan jó lett volna valakinek elmondani ezt az egészet, aki nem ismer és ezért nem ítélkezik felettem.
- Rendben, de kérlek szépen, hogy ne mond el senkinek. A barátnőidnek se.
- Megígérem - valamiért bíztam ebben a csajban.
- Szóval, Harry a barátom. Nagyon jól kijöttünk és jól éreztem magam vele, egészen addig, míg el nem kezdtem féltékenykedni a nővéremre Corn- ra - mikor furcsán nézett, hozzá tette, - Igazából Sophienak hívják, csak Corn a beceneve, az már egy másik történet, hogy miért. A nővérem Niall-lel jár, de valamiért azt éreztem, mintha Harrynek Sophie tetszene, és egy kicsit összevesztünk Harryvel, de azóta megbeszéltük és kibékültünk. Azonban most valahogy már nem ugyanolyan a kapcsolatunk. Fogalmam sincs mi történt, de már nem érzem azt a lángolást a közelében - Flower csak csendben bólogatott - És hát, volt egy elég ferde esténk, sokat ittunk, fogadósat játszottunk és a vége az lett,hogy lefeküdtem Zaynnel. Miközben neki is barátnője van. Az, akit ott láttál a moziban. Jade a Little Mix énekese. Egyrészt most bűntudatom van, amikor csak ránézek Harryre vagy Jadere. másrészt még mindig kívánom Zaynt. Nem úgy értem, hogy nem bántam meg a tettemet és máskor is simán lefeküdnék vele, mert igenis nagyon megbántam, hanem úgy, hogy ez a kaland nemcsak a pia miatt történt, mert józanon is vonzódom hozzá. Tudom, hogy ez mennyire bugyután hangzik - Flower eddig csendben hallgatott, de most megszólalt.
- És ő? Mármint Zayn. Ő is így érez? - kérdezte.
- Öhh.. őszintén? Fogalmam sincs. Azóta kicsit távolságtartóbb lett, amit megértek, de fáj, ha ilyen hidegen viselkedik velem - hajtottam le a fejem.
- Nem is beszéltetek azóta?
- Nem igazán. - Flower ezután csak hallgatott és bámult rám.
- Hát kislány nem mondom jó nagy slamasztikában vagy - szólalt meg végül - De szerintem meg kéne beszélnetek. Talán ez mégis csak egy fellángolás volt és ha ez időben kiderül, nem kell tönkre tenned a kapcsolatodat Ha... Ha... Ha... hapciii...... Szóval Harryvel - fejezte be nevetve a mondatát. Én is vele nevettem.
- Köszönöm, hogy meghallgattál - mosolyogtam rá.
- Igazán nincs mit - vigyorgott - Most viszont már azt hiszem mennem kéne, mielőtt megfertőzlek. Hívok egy taxit - azzal elkezdett kutatni a zsebében - A francba! Nincs nálam több pénz.
- Tudod mit? Adok kölcsön taxira.
- Nem, köszi majd haza gyalogolok - mosolygott.
- Ne csináld, nem olyan drága egy taxi. Tessék - vettem elő a pénztárcámból egy 5-öst.
- Ó, köszi. Tényleg. Szólok a lányoknak, hogy leléptem. - azzal visszarohant a terembe. Én addig hívtam neki egy taxit. Pár perc múlva vissza is ért.
- Itt a számom. Hívj fel, ha akarsz beszélni valakivel. Addig is.... sok sikert! - mosolygott, majd beszállt a taxiba.
- Köszönöm, neked pedig jobbulást! - integettem. Ebben a pillanatban Zayn és Jade rontottak ki a moziterem ajtaján - Srácok, mi van ilyen ijesztő a film?
- Egy rendőr most hívott..... - kezdte Zayn, de Jade félbeszakította.
- És szerencsére fölvette, mivel nem némította le a telefonját.. - nézett mérgesen Zaynre, de ő tudomást sem vett róla.
- Louisnak, Elnek, Liamnek és Allisonnak balesete volt - hadarta Zayn - Már elszállították őket a kórházba. Egyelőre nem mondtak semmit, hogy milyen állapotban vannak, de azonnal be kell mennünk a kórházba.
- Uramisten... - olyan gyorsan, ahogy csak tudtam füttyentettem egy taxinak és elindultunk a kórház felé. Útközben telefonáltam Harryéknek is és ők is rögtön útnak indultak.
*Corn szemszöge*
- Haha és megint én nyertem - nevettem és néztem a fiúk fancsali képét, ahogy már ötödszörre győztem le őket.
- Ez így nem igazságos - nyafogott Harry - Játsszunk egyet csak ketten Niall!
- Nem bánod? - nézett rám Niall.
- Persze, hogy nem. Játsszatok csak, én addig hozok innit! - ekkor megcsörrent Harry telója - Haaaaaaaarry, telefon! - ordibáltam.
- Mondd neki, hogy majd később visszahívom. Most épp nem érek rá - mondta a Tv előtt ülve. Rápillantottam Harry Iphone-jára.
- Lil az! - mondtam kicsit halkabban.
- Jajj, Istenem! Állítsd le Niall! Hogy ez is tudja, mikor kell engem hívni - jött oda hozzám morcosan Hazza, majd felvette a telefont.
- Haló? - pár pillanat múlva elsötétedett a tekintete - Jó, azonnal indulunk! - rakta le a telefont - Indulás, srácok!
- Harry mi történt? - kérdeztük mindketten Niall-lel. Még sosem láttam Harryt ennyire idegesnek.
- Majd a kocsiban elmondom. Gyertek már! - szinte kiabált. Beültünk a kocsiba. Harry vezetett, mi pedig hátul ültünk Niall-lel.
- Elmondod végre mi történt? - kérdeztem türelmetlenül.
- Louis-éknek balesete volt.
- Hogy mi? Egyáltalán hol voltak? - kérdeztem.
- Nem tudom, csak azt, hogy most a kórházban vannak és még nem tudni milyen állapotban - ezután már nem is szóltunk egymáshoz semmit. Az egész út halálos csendben telt.
Mikor beértünk a kórházba Lil, Jade és Zayn már ott voltak és épp egy orvossal beszéltek. Odafutottunk a hozzájuk.
- Na hogy vannak? - kérdezte Niall aggódva.
- Louis és Allison egész jól, csak néhány zúzódásuk van. Eleanornak eltörötta a keze és jelenleg kómában van, Liamnak pedig néhány bordája és a fején van egy súlyosabb seb, de már előkészítik a műtéthez - mondta Jade. Elképesztő volt, hogy ennek a lánynak mennyi lélekjelenléte volt. Lil és Zayn csak maguk elé meredtek és egy szót sem szóltak. Ugyanígy Harry és Niall sem mukkant meg. Sőt nekem sem jött ki egy hang sem a torkomon.
- De ugye jó lesznek? - szólalt meg Niall.
- Az orvos szerint Liam..... szóval nehéz műtéten kell átesnie - mondta Zayn. Mindannyian leültünk a váróerembe, hogy kicsit megemésszük a dolgot.
- Egyáltalán mi történt? - kérdezte Harry.
- Hát. el akartak menni dupla randizni. Már úton is voltak egy étterem felé, amikor egy részeg barom áthajtott a szembe sávba, a limó sofőre pedig kénytelen volt elrántani a kormányt, így a kocsi lesodródott az útról, nekiütközött a korlátnak és az oldalára állt- tájékoztatott minket Lil. Ezután újra csend következett.
- Mikor mehetünk be hozzájuk? - kérdeztem.
- Louishoz és Allhez nemsokára, csak bekötik a sebeiket stb. Eleanorhoz amikor felébred és Liamhez csak a műtét után.
Fél óra múlva megjelent egy orvos.
- Louishoz és Allisonhoz bemehetnek, de csak egyenként. - mondta. Én mentem be elsőnel Alli-hez, Louis-hoz pedig Harry. Majd sorra a többiek. Szerencsére tényleg nem esett nagyobb bajuk és a belső szerveik nem sérültek. A legrosszabb az volt, amikor el kellett mondanom neki, hogy mi történt Liammel. Egy kicsit sem érdekelte, hogy ő hogy van, csak Liam miatt aggódott. Utánam Lil ment be és ő nyugtatgatta. Louisnál sem volt másképp. Sírógörcsben tört ki, mikor megtudta, hogy El kómában van és mi történt Liammal. Fáradtan és kisírt szemekkel mentünk vissza a váróterembe.
- Legalább Louis és Allison jól vannak - próbálta egy kicsit felderíteni a hangulatot Jade.
- Igen - sóhajtottam.
- Hozok kávét. Kértek? - kérdezte Lil.
- Én igen - mondtam és Niall-ön kívül mindenki kért.
- Hazz, nem segítesz? - nézett rá Lil.
- Bocsi, de most inkább maradnék - mondta Harry.
- Majd én segítek - ajánlkozott Zayn és együtt indultak el az automata felé. Jade odaült Harry mellé, úgyhogy ez most nem az én feladatom volt. Mellém Niall sétált oda.
- Hogy vagy? - kérdeztem tőle.
- Tűrhetően - mondta - De vagy ezerszer hálát adtam Istennek, hogy mi inkább ágyban töltöttük a napot - itt egy halvány mosoly jelent meg az arcán - Nem éltem volna túl, ha valami bajod esik! - nézett mélyen a szemembe. A kezeimet a vállára tettem és úgy suttogtam.
- Nagyon szeretlek!
- Én is! - majd gyengéden megcsókolt. Furcsálltam, hogy most Harry nem szólt egy szót sem. Lehet, hogy Jadenek sikerült lefoglalnia. Nem is nagyon érdekelt jelenleg. Mikor hátranéztem láttam, hogy az egyik nővérrel beszélgetnek.
- Van valami hír? - kérdeztem, amikor visszajöttek.
- Nem, azt mondta a nővér El még nem ébredt fel, Liamről pedig csak műtét után tudhatunk többet - mondta Jade, megkönnyítve Hazza dolgát.
- Ó.. - csak ennyi jött ki a számon. Niall-lel elfoglaltunk egy fotelt, Jade és Harry pedig egy-egy székbe ültek. Niall mellkasára hajtottam a fejem. Jó volt hallgatni a szívdobogását. Egy kicsit megnyugtatott. Azt hiszem el is aludtam néhány percre.
*Lil szemszöge*
- Milyet is kértek? - kérdeztem az automata előtt állva.
- Harry és Jade expresso-t, Corn hosszú kávét, én egy rövidet, te pedig..... - mutatott rám.
- Egy lattét - mosolyodtam el.
- Igen. - elkezdtem dobálni be a pénzérméket és nyomkodtam a kávék gombjait. Elég lassú volt a gép. Az első kávét is vagy egy perc volt, mire kiadta. Zayn lepakolta őket az ablakpárkányra. Már csak az utolsó volt vissza, amikor megszólalt:
- Nem is.... beszéltünk tegnap este óta.
- Ez igaz - bólintottam.
- Azt hiszem, ideje lenne megbeszélnünk a történteket - nézett rám, gyönyörű, csoki barna szemivel.
- Zayn.... nem hiszem, hogy ezt most kéne megbeszélnünk - néztem rá.
- Akkor mégis mikor? Nem lehet, hogy csak arról van szó, hogy nem is akarod megbeszélni? Felejtsük el az egészet alapon, mi? Csakhogy ez nem olyan dolog, amit csakúgy el tudok felejteni. Lehet, hogy neked nem jelentett semmit és csak volt egy jó estéd, de nekem igen is jelentett valamit. És már nagyon kezdem unni azt a színjátékot, amit Harryvel lerendezel.
- Te miről beszélsz? - néztem rá értetlenül.
- Nem veszed észre saját magad? Próbálod azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben közted és Harry között, de kicsit sincs így és ezt ő is tudja. Szerinted miért viselkedik veled így? Érzi, hogy már nem őt szereted, hanem valaki mást - ekkor volt elég. Felemeltem a kezemet és a pofon az arcán csattant.
- Nálad arrogánsabb embert még nem láttam - a szemeim szintem szikrákat szórtak - Azt hiszed, csak mert jó vagy az ágyban még nem szeretem Harryt? Én nem ilyen ember vagyok. És képzeld el nem mindenki ismeri a híres Zayn Malik nevét - lehet, hogy hülyén hangzott, de muszáj volt felhasználnom ellene.
- Ez most, hogy jön ide? - nézett rám értetlenül - Hagyjuk is! Lehet, hogy még valamennyire szereted Harryt, de nem mondhatod, hogy nincsenek érzéseidet irántam.
- Márpedig nincsenek - nagyon rosszul hazudtam és ezt ő is látta. Megfogta a derekamat és magához húzott. A száját durván az enyémre nyomta. Képtelen voltam ellenkezni. Ekkor csipogni kezdett a kávégép és ez segített észhez térnem.
- Mit képzelsz? - löktem el magamtól.
- Olyan jól csókolsz, amikor mérges vagy.... - vigyorgott.
- Menj a pokolba Zayn Malik! - felkaptam két kávét és elindultam vissza a többiekhez. Kiosztottam a kávékat, majd megjelent Zayn is a maradék hárommal.
- Hölgyem - nyújtotta nekem az utolsót. Egy flegma fintorral elvettem tőle. Leültem Harry mellé.
- Hogy vagy? - kérdeztem halkan.
- Jól - mondta mogorván.
- Harry, ne csináld ezt! - néztem rá.
- Mégis mit?
- Mostanában olyan elutasító, vagyis jobb szó rá a hideg-próbáltam nem kiabálni , azért mégis csak egy kórházban vagyunk.
-Menjünk sétálni-állt fel kifejezéstelen arccal. Zayn maga elé bambult, de megláttam egy kis mosolyt az arcán. Úgy felpofoztam volna.
-Rendben- sóhajtottam és elindultunk a kórház mögötti kis kertbe. Mikor kiértünk Harry magafelé fordítottés megfogta a kezem.
-Ez így nem fog működni...-mondta szomorúan.Én lesokkoltam.
-Te most szakítasz velem?-suttogtam.
-Annyira szerettelek , de látom rajtad , hogy már nem hozom ki azt belőled mint régen-elkezdett folyni a könnyem, de inkábbattól , mert tudtam igaza van-És tudom ,hogy más tetszik neked, látszik rajtad. A másik pedig , ne akadj ki nagyon, de nekem is más tetszik-nézett a kórház felé. Nem, nem hiszem el. Tudom , hogy a nővéremre gondol. De igaza volt. És ez nagyon fájt. Csak bőgtem ésláttam ő is eléggé a sírás határán van.
-Ne sírj...-törölgette a könnyeket arcomról.
-Már hogy ne sírnék? A nővérem elcsavarta fejed! Mégis a legrosszabb az , hogy igazad van.
-Tudom, de nem tudom elrejteni az érzéseim. Fáj nézni ahogy Niall-t csókolja és tudom , hogy nem lehet az enyém.-tört ki belőle minden.
-Tudom miről beszélsz...
-Én kiöntöttem a szivem, most te jössz- könnyeim kezdtek felszáradni.
-Nem merem...-néztem a földet.
-Gyere-fogtam meg a kezem és leültünk a padra. A kezem már szabad volt,ezért arcomat beletemettem. Harry elkezdte simogatni a hátam , amitől biztos voltam benne, hogy megbízható.
-Zayn-ennyit nyögtem ki.
-Mi van vele?-kérdezte idióta fejjelaztán kapcsolt. Az arcán látszott a megvilágosodás , ami engem megmosolyogtatott. 5 másodpercig gondolkodott. Gondolom feltérképezte a helyzetet.Egyszer csak megölelt én pedig vissza.
-Köszönöm.
-Mit ?-kérdezte mikor végzett az ölelésemmel.
-Hogy elmondhattam.
-Semmiség. Én pedig köszönöm , hogy nem akadtál ki a Sophie-s ügy miatt.
-Kérlek , ez már alapvető volt- tettem kezem a vállára.
-Tényleg?-nézett rám ijedten.
-Igen és szerintem ő is tudja, viszont ő szereti Niall-t és nem fogja elhagyni miattad-közöltem vele a szomoró hírt, amit már ő is sejtett, gondolom.
-Miért? Miért pont ő?- most ő temette be arcát. Megfogtam két kezét és széthúztam.
-Figyelj, ő egy erős lány, viszont ha bevallod neki össze fog törni. És ha ez bekövetkezik, tuti valami kurva nagy hülyeséget fog csinálni, már bocs a kifejezésért- Harry komoran hallgatott , aztán elmosolyodott.
-Annyira úgy beszélsz mint ő.
-Hiszen a testvérem- mosolyogtam már én is.
-Hogy mondjuk el a többieknek.
-Halvány lila fogalmam sincs-röhögtem.
-Nekem sincs, na mindegy majd csak kitaláljuk-állt fel és nyújtozkodott egyet így szépen , kedvesen megmutatta nekem a kockás hasát.
-Harry-néztem rá egy ilyen "mostkomolyan?" nézéssel.
-Bocs- vigyorgott.
-Na menjünk-lökdöstem magam előtt a kórház felé.
-Féltékennyé tegyük Zayn-t?-fordult meg előttem.
-Benne vagyok!-gondoltam visszavágok neki.
-Akkor röhögcsélj mintha valami vicceset mondanék.
-Oké!- beléptünk a kórházba és ráfordultunk a folyósóra ahol a többiek volt. Elakartam röhögni magam, viszont amikor ránéztem Zayn-re, nem jött ki semmi. Rámpillantott és szívdöglesztően mosolygott rám. Innen tudtam én is tetszek neki. A gyomrom és a szívem görcsbe rándult. Istenem, utálom, hogy a fiúknak mindig igazuk van ( itt Zayn-re és Harry-re gondolok). Csak álltam és néztem Zaynt, de ő sem fordult el. Végig mért ami bennem vegyes érzéseket keltett. Utáltam , mert egy bunkó volt az előbb,viszont annyira akartam.
- Ott fogsz állni végig?-kérdezte Ő ,megtörve a csendet. Körbenéztem ,de nem volt sehol se hely.
- Nem tudok hova...-tártam szét a kezem. Így ültek sorba: Niall, Corn, Harry ( a kis mázlista...), Jade és Zayn.
-Ülj Harry ölébe-adta az ötletet Sophie. Felé viszont nem tudtam mit érezzek. Úgymond elvette a pasim, bár ő erről nem tudott,vagy nem beszéltünk róla. Viszont mélyen belül örültem. Legalább nem kellett megcsalnom valakit.
- Hát az már nem tartozik az opciók közé-mondta végül Harry. Itt mindenki ránézett majd rám. Mindenki felfogta mi történt. Aki először kapcsolt ,Corn volt. Persze ki más... Felállt és megölelt.
-Sajnálom-suttogta.
-Nincs semmi - öleltem vissza, majd amikor végzett rámosolyogtam. Gondoltam magamban, Harry biztos azt mondja magában , hogy "Hol az enyém?". Ránéztem és pont olyan fejet vágott. Rám nézett, majd elröhögtük magunkat.
-Látom nem ejtett bennetek mély sebeket- poénkodott Niall.
-Nem ,megbeszéltük és minden rendben van-veregettem meg Harry vállát. Most jutott csak eszembe, megkéne nézni Zayn reakcióját. Engem bámult és perverzül vigyorgott.
-Keresünk egy orvost?-állt fel és felém fordulva kérdezte.
-Persze-mondtam mosollyal az arcomon. Elindultunk a folyosón, majd mikor lefordultunk és a többiek már nem láttak, letámadott. Kezeit a falnak támasztotta ,így én "fogságba" kerültem.
-Miattam?
-Félig.
-Mi a másik fele?-közeledett egyre vészesebben.
-A nővérem-megborzongott mikor megérezte leheletem az ajkán.
-Hát jó génekkel rendelkeztek..-és lecsapott rám. Annyira élveztem. Elég vad volt, hiszen erre vágyott, úgy mint én. Mégsem fájt , lehet csak azért , mert elárasztott az élvezet.
*Corn szemszöge*
- Hát ezek jó sokáig keresik azt az orvost.. - mondtam.
- Biztos mind a műtőben vannak - mondta Jade. Láttam rajta, hogy kicsit nyugtalan, de nem igazán értettem miért. Ahogy azt sem, hogy Harry és Lil miért szakítottak. Értem én, hogy voltak gondjaik, de azt hittem azt már elrendezték. Jajj Istenem, csak... mond, hogy nem miattam. Muszáj volt beszélnem Harryvel.
- Mindjárt jövök - súgtam Niall-nek.
- Szia! - köszönt Harry, amikor leültem mellé és egy széles vigyor terült szét az arcán.
- Szia. Figyelj, beszélhetnénk... - Jade elég közel volt hozzánk, úgyhogy inkább félrehívtam - ... négyszemközt?
- Természetesen. Igyunk valamit. Kértek valamit srácok? - mondta kicsit hangosabban.
- Én nem, köszi - mondta Jade.
- Én egy forrócsokit - nézett rám cukin Niall. Ilyenkor nem tudtam neki ellenállni, nem mintha akartam volna.
- Szóval miről akartál beszélni velem? - kérdezte Harry, amikor odaértünk az automatához.
- Ugye nem miattam szakítottatok Lillel? - csaptam a közepébe. Nem volt szokásom a kertelés és most sem tettem.
- Mi? - kerekedett el Hazza szeme - Ezt miből gondolod? - kérdezte.
- Nem tudom, csak.... nem igazán találtam más magyarázatot. Én úgy tudtam jól megvagytok. Igaz, mostanában nem nagyon beszéltem Lil-lel. Kicsit mintha eltávolodtunk volna - morfondíroztam. A gondolkozásból Harry zökkentett ki.
- Ne aggódj, semmi ilyenről nincs szó. Csak.. már nem volt a régi a kapcsolatunk és úgy döntöttünk jobb lesz, ha csak barátok maradunk. És Lil-lel kapcsolatban, szerintem hiányzol neki. Kéne tartanotok egy csajos estét. Mint régen otthon. Lil sokat mesélt róla - kacsintott, mire én bevágtam egy fintort. De tudtam, hogy igaza van. Nem mindig olyan hülye ez a Harry gyerek.
- Köszönöm - öleltem át - De most menjünk, mert szerintem Niall már hiányolja a forrócsokiját - nevettem.
Útközben összefutottunk Lil-lel és Zayn-nel.
- Hát ti? Végig futottátok az egész kórházat az orvosért? - néztem rájuk, mert kicsit ziláltak voltak.
- Haha, nagyon vicces. Csak átmentünk a másik épületbe és kint elkezdett fújni a szél - magyarázta Zayn. Kinéztem az ablakon és tényleg. Egy kicsit be is borult. Azt hiszem ma vihar lesz - De orvost egyet se találtunk - fejezte be Zayn.
- Jól van menjünk, hátha Niall-éknek sikerült anélkül is, hogy keresték volna - néztem rájuk szemrehányóan.
Igazam volt. Niall és Jade épp egy orvossal beszéltek, amikor visszaértünk. Az utolsó szavakat elcsíptük.
- ..... de a jó hír, hogy Eleanor felébredt az altatásból - mondta - Bemehetnek hozzá - azzal el is ment.
- Mi történt? - kérdezte Lil.
- Liam-et megműtötték, de elég sok vért vesztett a fejsebe miatt, így most infúzión tartják és egy ideig még nem fog felébredni, viszont mint hallhattátok El felébredt és bemehetünk hozzá - mondta Jade.
- Szólok Louis-nak. Szerintem már őt is kiengedik - mondta Harry, majd elment Lou kórterme felé. Pár perc múlva vidáman jött felénk a kis Lou, Harry mellett. Mind odamentünk hozzá és megszorongattuk.
- Óvatosabban srácok, mert nem kapok levegőt - mondta Lou, de a végére már elnevette magát - Jól van én is szeretlek titeket - próbált kiszabadulni ölelésünkből, de nem engedtük könnyen - Srácok most már tényleg elég lesz. Még élve beszeretnék jutni Eleanor-hoz is - végre hatott a könyörgése és elengedtünk. Szinte futva ment be Eleanor-hoz. Mi kívülről figyeltük őket egy üvegen keresztül.
- Olyan édesek - sóhajtott Jade, majd nyomott egy puszit Zayn arcára, aki kicsit fura fejjel fogadta ezt.
- Igen-mondtuk egyszerre Lil-lel. Mire felnevettünk. Olyan rég nevettünk együtt.
- Nem nézünk be Alli-hez? - kérdeztem tőle.
- De persze - mosolygott. Elindultunk a terme felé és közben tök jól elbeszélgettünk mindenféle hülyeségről.
- Rég beszéltünk már ilyen jót - néztem rá.
- Igen, mostanában kicsit.....
- ...eltávolodtunk - fejeztem be a mondatát - Mit szólnál, ha ennek vége és Liam is rendben van, hazamennénk a saját lakásunkba és tartanánk egy csajos napot.
- Jó ötlet - vigyorgott rám, majd bementünk Alli-hez.
- Szia szépség. Mi újság? - köszöntöttük.
- Halálra unom magam - panaszkodott - Azt hittem már sosem jöttök.
- Csak hívnod kellett volna. Amúgy van egy jó hírünk. Eleanor felébredt.
- Ó, ez remek - mosolyodott el - És... Liam?
- A műtéten már túl van, de még nem ébredt fel. - magyarázta Lil.
- Sok vért vesztett, ezért most infúzión van - tettem hozzá - De nyugi minden rendben lesz. Hamarosan felébred - biztattam, majd mindketten átöleltük.
- Te nem akarsz kikászálódni az ágyadból? Louis már talpon van - nevetett Lil.
- Szabad? - nézett Allison az egyik nővérre.
- Nyugodtan. Már mindent megvizsgáltunk és az orvos szerint nincs semmi baja - mondta a nővér. Alli gyorsan összeszedte cuccaimat és már kint is voltunk.
- Fúúú, utálom a kórházakat! - mondta.
- Ki nem? - nevettem- Tudom , hogy csak most értünk ki, de nem kéne itt maradnunk?
-Hát lehet igazad van...-szippantott egy nagyot Alli a friss levegőből- Akkor nyomás vissza-csapta össze a krzét és hirtelen elindult, de meg is torpant mert majdnem elesett egy gödörben.
-Basszus, mit adtak neked vodkát?-nevetett Lil és belekarolt Alli-be- Na segítek , gyere.
-Köszi-röhögött Alli is. Én csak néztem őket. Elindultunk a bejárathoz.
-Na ,és történt valami?-nézett ránk Alli, mi csak csöndben maradtunk- Ezekszerint igen, és méghozzá nem isjó..-hajtotta le a fejét, sóhajtott egyet- Na kezdjétek.
-Szakítottam Harry-vel...
-Mi? Mi van?-nézett értetlenül Alli- de most akkor , nálunk fogsz még lakni?
-Hát persze!-karoltam át a testvéremet.
-Nyugi, Hazzával barátok maradtunk.
-És miért?-tette föl a kérdést, amire én is kiváncsi voltam. Tudom beszéltem Harry-vel, de nem nagyon hiszek neki.
-Csak már nem volt köztünk , tudod szikra...-néztea földet a húgom. Istenem , el se tudom képzelni mit érezhet most. Körülötte csupa boldog párok, ő meg egyedül. Muszáj volt megölelnem. Jól megszorongattam.
-Köszi-mosolyodott el.
-Nézzétek itt is vagyunk- integetett Alli a fiúknak.
-Jajj , de régen láttalak-ölelte meg Niall Alli-t. Mennyi szeretet szorult ebbe a srácba.
-Én is kapok?-álltam oda ártatlanul.
-Te, bármikor-ölelte meg és oldalról megpuszilta az arcom.
-Köszi.
Én köszi hogy itt vagy-nyomta homlokát az enyémnek.
-Gyerekek, ha végeztetek a romantikázással nézzünk be El-hez-szakíott félbe Lil.
-Oké-fogtam meg Niall kezét. Összekulcsoltuk ujjainkat és úgy mentünk be El-hez.
-Szia-mentem oda és megakartam ölelni. Kipróbáltam minden lehetőséget , de nem jött össze. A fiúk persze röhögtek a bénázásomon , a lányokkal együtt. Végül valahogy csak sikerült, igaz elég hülyén nézett ki.
- Hogy vagy? - kérdezte Harry.
- Jobban. Egy kicsit fáj a kezem, de Louis gyógypuszijai már segítettek rajta - nézett Lou-ra, aki az ágya mellett állt. Ez a kijelentés különböző reakciókat váltott ki belőlünk. A lányok felől ilyenek hangzottak:
- Oooo... de édesek.
Míg a fiúktól:
- Ajj, ne nyáladdzatok már!
- Maradj már! - szólt Lil Zayn-re, aki csak húzta a száját. Körülbelül egy fél órát beszálgettünk El-lel, amikor az orvos bejött.
- Elnézést a zavarásért. Liam még nem ébredt fel, de egyenként bemehetnek hozzá - Alli azonnal felpattant és ment az orvos után. Mi El-nél vártuk meg, amíg visszajön.
*Allison szemszöge*
Úgy dobogott a szívem, hogy azt hittem kiszakad. Követtem az orvost. Hosszú csendes folyosókon mentünk végig, majd végre elértünk egy sárga ajtós teremhez, ahonnan kihallatszott a gépek csipogása. Liam egyedül volt egy szobába.
- Most magára hagyom - mondta az orvos, miután ellenőrizte, hogy minden rendben.
- Köszönöm - odasétáltam Liam-hez és leültem az ágya melletti székre és megfogtam a kezét - Sziaa - fura volt így beszélni hozzá, hogy ő nem hall - Tudod, nagyon jó volt az, amit elkezdtünk ott a limuzinban, csak kár, hogy így végződött. - mosolyt erőltettem az arcomra - Liam én... őszinte leszek veled. Nagyon-nagyon szeretlek és jól érzem magam veled, de... nem mindig tudom, hogy méltó vagyok-e hozzád. Én mégiscsak egy lány vagyok, akit egy Nando's-ból csíptél fel, téged meg már szinte az egész világ ismer. Amikor veled vagyok azt érzem különleges vagyok, de nem tudom, hogy ez igaz-e. - egy könnycsepp gördült le az arcomon - Liam, nagyon nagy szükségem van rád és mindennél jobban szeretlek, úgyhogy könyörgöm, ébredj fel, mert ha nem..... én nem tudom mi lesz velem. De az biztos, hogy akkor rád uszítom a barátnőimet - nevettem. Ekkor a gépek gyorsabban kezdtek csipogni és éreztem, hogy megszorította a kezem............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése